Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
1917 Lukács: ornamentika, mese, tánc azok a művészetek, hol a harmónia dominál, majdnem kiküszöböli a tartalmat. Itt lenne helyén ornamentalitás, dekoratív és expresszionisztikus festészet pontos megkülönböztetése. Az expresszionizmus: benső képzet impresszionizmus. A dekoratív festészet oly művészet, mely az emberi rendezőelemek egy bizonyos túlsúlyát jelenti a tartalom felett. Ideális esetben a kor színvonalának megfelelően legértékesebb tartalmi értékek begyűrésével, valóban gyakran ezek részleges feláldozásával (egysíkúság). A dekoratív szó helyett jobb lenne mást találni, mert az ornamentika is dekoratív művészet díszítő értelemben. Csakhogy míg a dekoratív művészet elvont (vagy architekturális, viszonylag magánvaló teret tölt ki) és teret is ábrázolhat, az ornamentika rendesen már alkalmazott teret, tárgyat díszít, mint ilyen a tárgy dominánsságát tisztelnie kell, nem fúrhatja azt át naturalisztikus erővel, térrel. Kötöttebb, mint a dekoratív festészet, mivel még inkább dominál benne a tartalom lenyűgözése az alkotó művész és a díszítendő tárgy által. „Az ornamentika térkitöltő dekoratív motívumok ornamentális elválasztására is szolgál” (Vedres).63 Az ornamentika, még a legideálisabb sem, törekszik adekvát tartalom visszaadásra. Glaser könyvében azt mondja: a művészet ábrázol és díszít. Szerintem a művészet magyaráz (konstruktivitás, lényegábrázolás, tárgyábrázolás) és közöl, ábrázol forma-, vonal-, lelki tartalmakat. Az ornamentika elsősorban díszít, a díszítés érzéki elemei nagyobb szerepet játszanak benne, magyarázó és ábrát közlő elemek kimaradhatnak belőle, vagy csak oly mértékben szerepelnek, amennyiben ezek a díszítést elősegítik. Az expresszionizmusban, minthogy tartalma elüt a naturalisztikustól, mint egyetlen kötöttséget csakis a kompozicionális és díszítő, térkitöltő elemeket szoktuk meglátni, ezért cserélik össze a dekoratív festészettel. Az egysíkúság, (ábrázolt) tér negálása ornamentális elem, szerepelhet azonban az ábrázolt tér is egysíkra váltottan mint ornamentális elem, pl. az a sáv, melyen görög vázaalakok mozognak, állanak, táncolnak; vagy mint háttér, de ekkor fő célja a dekorativitás lesz. Dekoratív festészet nemigen áldozhatja fel a teret, de gyakran háttérbe tereli. Meséről Gaál Mózsival. A mese az emberi végtelenségvágy, az „én” abszolút érvényesülésének vágya, Wunscherfüllungja. Gaál ezt a Wunscherfüllung-szimbolika álomból merítettségét hangsúlyozza. A mesének két típusát érzem: a nyugatit (melyhez még bizonyos értelemben a magyar is tartozik), mely a korlátokat küzdelemmel győzi le (Gaál szerint a győzelem momentum), [és] a kínai mese, mely beleilleszkedve a vallásos felfogásba, irreálisnak érzi a korlátokat, 63 Vedres Márk (1870-1961): szobrász. 1902-től Firenzében élt, csak 1934 után tért haza végleg Bp.-re. Szobrait Párizsban, Berlinben, Bécsben, Velencében, Londonban, Kölnben, Amszterdamban állították ki. Meghívott művészként részt vett a Nyolcak művészcsoport kiállításán 1911-ben. 1922-ben Bp.-en rendezett nagyszabású gyűjteményes kiállítást. 1923 - 34 között Firenzében a kubizmus absztraháló stílusában dolgozott, később azonban visszatért a klasz- szikus tradíciókhoz. Számos külföldi kitüntetést kapott, aranyérmet Bécsben, kitüntetést Párizsban, Londonban, San Franciscóban. Köztéri szobra áll Firenzében, Svájcban. 1945 után nagyobb monumentális feladatokkal is foglalkozott. Ő készítette Moskovitz Iván, Lesznai bátyjának a kerepesi temetőben található „Szent Márton és a koldus”-t ábrázoló síremlékét (I. 20-78. számú sírhely). 1967-ben itt kerültek végső nyugalomra Lesznai Anna hamvai is. 136
