Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
1912-1916 Elsőre példa perzsaszőnyeg, másodikra Nietzsche Nachtliedje.37 A forma a fejlődés ellentétje. De az ellentét csak az időben van. Tulajdonképpen változó ritmusú dal a kettő együtt. A boldogság „élet-forma”, nem fejlődés. A tovább futó arabeszk, a nem egy új, külön központ köré csoportosuló művészet - a fejlődés és egybeolvadás a különközpontú művészet a lét? A forma ideájának szimbóluma. Oszival, Nagy Dénessel.38 Mi az érdekes? Érdekes az, ami problémákat, fejlődési lehetőségeket vet fel. (Cranach inkább, mint Van Dyck39, aki pedig tán nagyobb megoldó). Nekem érdekes, szubjektiven érdekes csak az, ami a fejlődésemet előmozdítja, ami alkotási ösztönöm irányában van. A sokoldalú alkotónak (nem annak, aki sokfélét csinál, de annak, aki sokat és sokfélét markol egy műben /Goethe/) szabad sok iránt érdeklődnie. A kis körű egyént gyengíti a sokoldalú érdeklődés. A műveltség azért kelt sok érdeklődést a komolyakban is, mert alkotóképességük a kedvező testi-lelki körülmények közt megnő. A többieknek inkább árt az „énükön túlművelődés”. Az érdekes, hogy vonatkozik a széphez! A művészet talán egyensúly és zártság, de egy oly egyensúly, melyben az alkotórészek nem paralizálják, ellenkezőleg, legmagasabb létlehetőségükig fokozzák egymást. A legteljesebb individuum olvad fel legjobban Istenben. Egy oly különközpontú zártság, mely legtöbbet utal, azaz szimbolizál a mindenségből. De ez utóbbi csak szimbolikus rész, míg előbbi (individuum és összhangbeli egység) ez valóban realizálás. (...) Mi a különbség az alkotó és a cselekvő közt? Nem alkot-e a cselekvő is valami végtelen folyékony anyagból? Mégis nemességi előnyt érzek az alkotó, az „építési” javára. De lehet, tévedek, - sőt? Isten építi vagy éli-e a világot? Ez igen kérdéses. A művészetet vissza lehet vezetni az embertől a természet törvényeire, de itt fordítani kell a dolgon: a természetet vissza kell vezetni az Ember - az Isten törvényéig. Az alkotás, a szülés, a cselekvés és az önmagát tökéletesítés rangfokozatai. Mindent tökéletesíteni, átistenesíteni ez a cél. Az alkotás az anyagot, a szülés a jövőt, a cselekvés a jelent, az önmagát tökéletesítő ember Istent tökéletesíti. De hogy tökéletesíti magát az ember: csak céljaiban? „Man wurzelt nur in dem was man schafft”40 - mondja a hindu bölcsesség, és csak céljaiban tökéletesedik az ember. Alkotni és szeretni (most mind a 4 értelemben) a két egyetlen erkölcsi törvény, de gyakran összeütközik! Melyik a többik? Alkotás, szerelem, önnön céljaink iránt [vagy] szeretet, szerelem mások céljai iránt? Az egyén elszakadva Istentől, mind egyénietlenebb anyaggá válik (vagy hirtelen hull egyénieden anyagba), de avégre hogy visszatérhessen Istenbe, mind erősebben kell egyéniesednie, mert csak a teljesen kifejlett egyéniség éntudata válhat istentudattá. Ezért erkölcsös az alkotás és szeretet mellett az 37 Éji dal 38 Kislégi Nagy Dénes (1884-1894) szociológus. 39 Anton van Dyck (1599-1641) flamand festő, Rubens munkatársa, majd I. Károly angol király udvari festője. 40 Az ember abban gyökerezik, amit teremt. 107
