Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)

Radnóti Miklós és kortársai - Az egyetem

ílaMMry*^ : tvw* Htfífa \ HvJtJirm, jrtM vj^tL/ i ho4«,ítm\,

t* *'"■ ' /V1' Acl"^ /: l/-'~

J ,iTXft»*y ^9J"‘ lMr,t: * ***afr*'' vyefai ifaJtfarM cU tá/ot t tfa Jű.htf $*<&*, í> frtiunK *ycU i' i*ld*fon,(fr «V fi'diißfit*** ífMds, far\oy HrfnJc .

h,'irUm4f/~ Líra dídMVt.* hn*at Mn&JjM, Mije»* m-í ',’ faú ■■■■* fari <■■"■■■ Ui kfacui*d fit«'"**, H Jtf* m líi» tJMÍfaiají - t-fjfa «i»&'<•>*•

Jf'irdL, AfaV.dtCfwJfa in 15T*M ,

M. KIR. FERENCZ JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNETI INTÉZETÉBŐL ............ —

............. lt 1 : —

KAFFKA MARGIT MŰVÉSZI FEJLŐDÉSE

Irta t

RADNÓCZI MIKLÓS

Szagod, 1934

Magyar Irodalomtörf énofi Intézőt

A L'exotisme dans la poésie franţaise d’aprés-guerre című francia záró- Magyar szakos záródolgozata (OSZK)

dolgozatának előlapja (Móra Múzeum)

„Kidolgozásához teljesen szabad kezet kapott, még a szokásos professzori tanácsokra s a dolgozat menet közbeni bemutatására sem került sor, a »Prof« csak a hivatalos benyújtás után olvasta el a dolgozatot. Épp ezért szerzője spontán inspirációjából létrejött munkájának tekinthetjük [...] Elkészítésébe és megírásába sem fektetett annyi energiát, mint doktori disszertációjába, hiszen sohasem akarta megjelentetni. S bár bőségesen olvasott hozzá, leginkább mégis »saját készleteiből« merített, más szóval a költő filológiai mellékgondolatok nélkül megszerzett tájékozottságát kamatoztatta." (Baróti 1977. 448.)

„E dolgozat, mely mint doktori disszertatio summa c. laude fokozatot kapott, mind elméleti készültsége, mind filológiai teljessége, mind eredetisége és művésziségre törekvő stílusa miatt megérdemli a kitűnő minősítést. Szeged, 1934. december 20. Sík Sándor" (Ferencz 2005. 291.)

Sík Sándor és tanítványai Szatymazra kirándulnak 1932 tavaszán

Radnóti jobbszélről a harmadik. (Magántulajdon)

Eredeti doktori témáját unalmasnak érezte, a beadás előtti utolsó évben Kaffka Margittal kezdett el foglalkozni. A szakirodalom hiánya és az idő rövidsége miatt nem volt könnyű feladata. Dolgozata az egyetemen szokásos összefoglaló jellegű tanulmány helyett önálló gondolatokat megfogalmazó esszévé formálódott, többek között a szabadvers elméleti igényű meghatározására vállalkozott. „A lélek és a forma összefüggésének problémái, a forma és az asszonyi lélek összefüggéseinek sajátosságai érdekeltek akkor elsősorban, s e sajátosságok szerepe a műben s az életműben. Egy módszer erőpróbája volt a könyv, utolsó fejezetében, pedig a Kaffka-életmű irodalomtörténeti távlatba helyezésére, a kortárs-bírálatok újraértékelésére tettem kísérletet." - írta Kaffka Margit halálának huszadik évfordulóján a Nyugatban. Érdeklődése Kaffka Margit iránt sosem szűnt meg, előadásokban, tanulmányokban foglalkozott műveivel, személyével, 1943-ban sajtó alá rendezte verseit.