Offenbächer Ferenc (szerk.): „A remény évei”. A 60-as-70-es évek művészete, értékrendek, lemaradás komplexus (Eger, 2018)
Orosz Márton: Transzatlanti tranzakciók
A REMÉNY ÉVEI tartottak fenn egy önképzőkörként működő társaságot, hogy megismerjék és magyarra fordítsák az avantgárd mozgalom alapvető művészetelméleti forrásait, köztük Kandinszkij, Klee, Malevics írásait, melyek akkoriban nehezen vagy egyáltalán nem voltak hozzáférhetők Magyarországon.22 A korábban Museum of Non-Objective Paintingnek nevezett Guggenheim Múzeum kurátorának magyarországi látogatása a reveláció erejével kellett, hogy hasson rájuk. Fry-on kívül ugyanis kevés olyan művészeti szakemberről tudunk, aki az 1960-as években Amerikából Magyarországra vetődött volna. Közéjük sorolható Paul Mocsányi,23 aki az 1960-ban alapított New York-i The New School Művészeti Központjának az igazgatójaként próbált meg egy dokumentációs anyagot összeállítani az akkori magyar kortárs művészekről. Mocsányi a társadalomtudomány oldaláról közelített a művészethez, vagyis nem az esztétikai értékénél fogva volt fontos neki az, hogy gyűjtsön, sokkal inkább szociológiai szempontból volt számára érdekes. Jellemző, hogy Perneczky Géza (akit Fry jegyzeteiben a „best Flungarian art critic" jelzővel illetett24) az amerikai nagykövetség közvetítetésével neki eljuttatott, farostlemezre festett képeiről készült 18x24 cm-es fotónagyításokat - melyek a postázás során egymáshoz ragadtak - ahelyett, hogy vízbe mártva leoldotta volna, egyszerűen visszaküldte a címzettnek, arra hivatkozva, hogy a képek menthetetlenül megsérültek.25 Ami általánosságban az amerikai művészet hazai recepcióját illeti, nagyjából az 1964-es esztendő, tehát a Fry látogatását megelőző év volt az, amikor a kortárs amerikai művészetről az első információk eljutottak Magyarországra. Ekkor jelent meg az irodalom- és filmkritikus Szabó György Képek és lagúnák című könyve, mely mű részben a két évvel korábbi, 1962-es Velencei Biennáléról szólt, és a benne közölt színes reprodukciók között szerepelt néhány amerikai absztrakt expresszionista akciófestő, Jackson Pollock, Willem de Kooning, Ashley Gorky, valamint az amerikai pavilont képeivel megtöltő Louise Nevelson műve.26 Az emigrációban élő szerzők magyar nyelven közölt írásai külön csoportot alkotnak, hiszen akkoriban ismeretlenek voltak és csak később váltak hozzáférhetővé Magyarországon. Könyveit, például 1971-ben a Néző a képben címűt külföldön megjelentető Czigány Magda, aki a London College könyvtárának művészettörténeti szakreferense volt és később a University of California Berkeley-n is tanított, az eredetileg 1967-ben a hollandiai Mikes Kelemen Körben előadott, Pop Art: a művészet csődje? című szövegét a következő mondattal kezdte: „A pop művészetről nem is illene előadást tartani."27 Jóllehet, a meglehetősen objektív hangvételű dolgozat nem kívánt ítéletet mondani az irányzatról, vég22 A Zuglói Körről a legalapvetőbb forrás: Andrási Gábor: A Zuglói Kör (1958-1968). Egy művészcsoport a hatvanas évekből, in: Ars Hungarica, 1991/1., 47-64. old. 23 Edward F. Fry hagyatéka, Philadelphia, University of Pennsylvania, The Kislak Center for Special Collections, Ms. Coll. 651, 44. doboz, 1106. dosszié 24 (Magyarul: „legjobb művészeti kritikus") Uo. Fry olvasta Perneczky Géza angol nyelvű tanulmányát Borsos Miklósról, mely látogatásával egy időben jelent meg. Ld.: Géza Perneczky: „Reality and Myth. The New Sculpture of Miklós Borsos", New Hungarian Quarterly, 6. évf., 20. sz. (1965 tél), 99-103. old. 25 Perneczky Géza visszaemlékezése alapján. A michigani State University Kelet-Európa tudósa, William McCagg 1972-től járt rendszeresen Magyarországra, és több művésztől kapott ajándékba műveket, Major Jánostól például grafikákat, Szabó Ákostól egy festményt. Az 1980-as évek elejétől műveik megvásárlásával támogatta Erdély Miklóst és Szenes Zsuzsát. (Az utóbbi információért Beke Lászlónak, Böröcz Andrásnak, Buchmüller Éváénak, és Véri Dánielnek tartozom köszönettel.) 26 Szabó György: Képek és lagúnák. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1964 27 Czigány Magda: „Pop Art: a művészet csődje?" [1967], Néző a képben, London: Szepsi Csombor Kör, 1973, 128-145. old, itt: 128. old. 84
