Offenbächer Ferenc (szerk.): „A remény évei”. A 60-as-70-es évek művészete, értékrendek, lemaradás komplexus (Eger, 2018)
Csáji László Koppány: Alá(t)rendelődés
CSÁJI LÁSZLÓ KOPPÁNY: ALÁ(T)RENDELŐDÉS Már Michel Foucault rámutatott, hogy a diskurzus feletti kontroll a hatalom elsődleges célja25, mivel ezáltal tudja a valóságot és a valóságlátást befolyásolni. Erre a felismerésre épült a diskurzuselemzés egy új változata, ami az 1990-es évektől külön folyóiratokkal (Discourse and Society, Critical Discourse Studies stb.) és tudományos műhelyekkel rendelkezik: a Critical Discourse Analysis irányzat. Legismertebb alakjai Teun van Dijk, Norman Fairclough és Ruth Wodak26, A kifejezetten társadalomkritikai célt megfogalmazó CDA- irányzat a diskurzuselmélet módszertanát használja fel annak megválaszolására, hogy miként határozza meg és alkotja meg a valóságot a politikai és médiahatalom a különböző színtereken, és ez globálisan és lokálisan milyen anomáliákat okoz, ezekre az anomáliákra milyen megoldásokat tud az adott társadalom vagy társadalmi csoport adni. A posztko- loniális hatalmi-politikai térszerkezet kialakítása és fenntartása, ennek keretében a kulturális javak ipari forradalma, a művészetnek az ipari termelés mintájára történő átalakulása a kritikai diskurzuselemzés fontos témáit jelentik. (Vö. Meyer-Wodak, 2009, Spivak, 1999) Edward Said, a palesztin származású amerikai publicista27 1978-ban jelentette meg az azóta magyarra is lefordított Orientalizmus című kötetét (Said 1978), aminek óriási hatása volt, mind a posztko/on/a/ízmus-tanulmányok, mind pedig a subaltern studies irányzat egyik előfutárát, megalapozóját látják benne. A diskurzuselemzés elméleti keretében mozogva Said több évszázados európai eszmetörténeti folyamatot vázol fel, aminek során úgy véli, hogy az orientalizmus, mint az elképzelt és „megkonstruált" Kelet valójában annak kizsákmányolására és a felette való uralomra jött létre28. Kritikusai szerint túlságosan egyoldalú ez a perspektíva. Elnagyolt, hiszen figyelmen kívül hagyja például a közép-európai „orientalisták" eszmetörténeti elemzését, és leszűkíti vizsgálódását egyfajta hatalmi struktúra kiépítésének diszkurzív folyamatára. Azonban kétségtelen, hogy Said ráirányította a figyelmet arra, hogy egyes régiók nem „természetesen adottak". E fogalmat tartalommal megtöltő, önnön tárgyát megalkotó diskurzus hozza létre a „Kelet" látszatát, ezáltal kognitív sémát alkotva befolyásolja a világról alkotott elképzeléseket. Az orientalizmus Said szerint ellentétpárként fogalmazta meg a racionális, fejlődő, civilizált (demokratikus) Nyugat és az irracionális, toporgó, barbár (antidemokratikus) Kelet képét, és a valóságot ezen a prizmán keresztül látta (és láttatta). A Said-nál még viszonylag elnagyolt képet a későbbi időszak posztkolonializmus-tanulmányai lényegesen árnyalták. (Pl. Gilbert-Tompkins, 1996.) Az egyik legerőteljesebb kritikai irányzat az 1980-as évektől az alárendelt szerepbe sodródó népek, kultúrkörök tanulmányozását célzó Subaltern Studies Group, amely első sorban az indiai szubkontinenssel (1980-tól), majd Latin-Amerikával foglalkozik (1993-tól). Legismertebb képviselői: Ranajit Guha, Gayatri Chakravorty Spivak, Eric Stokes, Sumit Sarkar, Dipesh Chakrabarty, Horni Bhabha és Vivek Chibber. Egyik fontos területe a lemaradás-képzetek és az alávetett státuszt fenntartó társadalmi és politikai mechanizmusok tanulmányozása. Ezeknek a folyamatoknak a médiában, a művészetekben, illetve a mindennapi életben érzékelhető hatásai is erőteljesen foglalkoztatja a csoportot. Kifejezetten 25 Ld. Foucault 1998, bár kiemeli, hogy teljes mértékben lehetetlen e cél elérése. 26 Néhány fontosabb munka: van Dijk, 2008a, 2008b, 2009, 2014; Fairclough, 1989, 1999; Wodak-Meyer, 2009. 27 Többszörösen megélte a kisebbségi létet. Jeruzsálemben született, keresztény palesztin családban, így a „kisebbség kisebbségeként" fogékonnyá vált a hatalmi viszonyok diszkurzív kivetülésének kutatására. 28 „Az orientalizmus tehát nem egyéb, mint a Kelet meghódítását, átformálását és a felette való uralom megszerzését célul kitűző nyugati viselkedésminta." ford. Péri Benedek. (Said, 1978.) 33
