E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Kéziratai, az író képzőművészeti alkotásai, ábrázolások az íróról (Budapest, 2004)
Kéziratai (Parragi Márta) - Bevezető
A leírás szempontjai Csak az eredeti példányokat írtuk le, a korabeli kézírásos és egyéb sokszorosított másolatokat nem, mivel ezek nem Jókai Mór hagyatékából származnak. Az autopszián alapuló leírások szövege eltérhet az első folyóiratközlésekétől, a későbbi kötetkiadásoktól vagy akár a kritikai kiadástól is. Nem vettük fel:- Jókay Károly szüleihez írt gyerekkori levelei közül kettőt, amelyekben csak közvetett módon szól üzenet Mórichoz (V. 2536/6., 7.);- Hegedűs Sándor levelét Jókai Mórhoz (Bp., J900. szept. 4.) mivel ez nem az ő kézírása, talán a Hegedűs család valamelyik tagjának korabeli másolata (V. 2572);- a Petőfi Társaság irattári anyagából okiratok másolatait, ha nem szerepel rajtuk Jókai aláírása, jegyzete; a Révai Rt. és Franklin Társulat, ill. más kiadók és nyomdák, valamint özv. Jókai Mórné levelezését és periratait a Jókai-kiadásokról; az ötvenéves írói jubileummal kapcsolatos iratokat, ha nem közvetlenül Jókai Mórnak szólnak (pl. Eötvös Loránd e tárgyban írt leveleit);- a katalógusban eddig Jókai Mór aláírásaként és a család pecsétjeként számon tartott V. 5258/93 jelzetű kártyát, mivel ez nem Jókai kézírása és nem a család pecsétje;- A Petőfi Ház már említett leltárkönyveiben szereplő egyéb kéziratokat, amelyek ugyan a gyűjtemény részét képezik, de nem az író kézírásai, nem hozzá írt levelek, vagy már a halála után keletkeztek. (Pl. Petőfi Sándor - Jókay Józsefné Pulay Máriához; Tarczy Lajos - Jókay Károlyhoz; Jókay Károly - Gyenes Mihályhoz; József, Habsburg főherceg - Ponori Thewrek Istvánhoz; Nagy Bella vagy Jókay Jolán visszaemlékezései, stb.) A leírás egységei Jókai Mór nevét levélíróként, címzettként és szerzőként nem írtuk ki. A Művei fejezetben a kéziraton lévő címet, ennek hiányában a nyomtatott kiadásból ismert változatot [...]-ben használtuk. A keltezésben: Budapestet mindig rövidítettük, a hónap és nap írásmódját pedig egységesítettük. Ha a kéziraton nem szerepelt dátum, akkor a K. n. jelölést használtuk. A kéziratokon lévő nem autográf rá- jegyzések vagy egyéb források segítségével megállapított keltezéseket [,..]-ben adtuk meg. Terjedelmi adatként fóliószámot közöltünk, a zárójelben lévő rektó, ill. verzó a beírt oldalakat jelöli. A fóliók méretadatainak sorrendje: függőleges X vízszintes. Ezt követi az írás típusa. Az állag a fontosabb fizikai jellemzők: hiányok, sérülések, foltok, pecsétek, bélyegzők, stb. leírását tartalmazza. Az annotációban a regények fejezetcímeit, a művekhez kapcsolódó, Jókai vagy mások által írt ún. „rájegyzés”-eket és minden más, érdeklődésre számot tartható adatot feltüntettünk. A provenienda rovatban a vételen és ajándékon kívül az alábbi megnevezések szerepelnek: Petőfi Társaság, Petőfi Társaság irattári anyaga, Hegedűs Sándorné Jókay Jolán. Ha egy-egy fólión több önálló mű található (gyakori pl. a képaláírásoknál), utaltunk a többi tételszámára. További megjegyzések A Jókay család egyes tagjai különböző formában használták nevüket: Jókai Mór, Vali Mari és Jókai Róza legtöbbször így, a többiek maradtak az „y” használatánál. Jókai Mór az édesanyjához írott levelekben általában a Jókay József özvegye Pulay Mária címzést használta. Jókay Eszter nevét Vály Ferencné Jókay Eszter, Jókay Jolánét Hegedűs Sándorné Jókay Jolán, Jókai Rózáét Feszty Árpádné Jókai Róza formában egységesítettük, mivel általában felnőttkorukból származó leveleikről van szó. Tallérossy Zebulon neve a kritikai kiadáshoz hasonlóan egységesítve szerepel. A katalógusban egybegyűjtve a Kisebb prózai művek c. fejezetben közöljük ezeket az írásokat (három apró töredéket leszámítva), noha műfajukat tekintve az Adomák, anekdoták c. fejezethez is tartozhatnának. Jókai Mór gyakran - főleg a humoros írásoknál - eltorzította az idegen nyelvű kifejezéseket, neveket. Ezeket az író eredeti írásmódjával közüljük, pl. Karel Habietinek, Josef Jirecek, Karl Sigmund Hohenwart, Giuseppe Garibaldi, vagy a Kunststück, Reichsrat, stb. esetében. A V. 4497/1/1-9 jelzeten lévő borítékok és a V. 4497/2/1-25 jelzetű, Hevesi Józsefnek, a Magyar Szalon szerkesztőségébe szóló levelek összetartozhatnak, de 12
