E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Tárgyi hagyatéka (Kalla Zsuzsa) - A kontextus elvesztése és megtalálása. Jókai tárgyi hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Bevezető - Edények (evőeszközök)
kicsiny nyílásba cérnaszálakat fűztek, alul és felül egy-egy opaküveg gombbal, célszerűen ez helyettesíti a fedélfogót. A kanna dúsan aranyozott stilizált rózsákkal, rácsokkal rocaille- okkal. A kanna alján benyomott jelzések 855 [évbélyeg, 1855, a fehéráru készítésének éve] alatta 7, valamint kardot tartó páncélos kar - a porcelán- gyár jelzése -, máz fölött arannyal festett 42., Elbo/jen [Löket, Csehország]. 6. A tárgyat Balogh Rudolf felvétele azonosítja (Balogh 821.). Az adományozó szerint „kávéskanna” (Hegedűs) teás helyett, az 191 l es katalógus szerint „teáskanna” (Kéry 118/1.), de nyilvánvalóan ehhez tartozik a 107. tételszámú tárgy. Jókaiék szívesen vásároltak cseh porcelánt. [A bécsi Heidinger porcelángyár önálló lerakata 1815-től működött a csehországi Elbogenben (Löket), ezeket a termékeket 1867-től forgalmazta Hüttl Tivadar Pesten.] Hegedűs 11/17., PH 116/130/57., Régi lt. sz. 4392., PIM R.62.220.1-2. 107. 1. Jókai Mór teáscsészéje 2. porcelán 3. 5,1 X li X 9,9 cm 4. ép 5. Alacsony, tagolt talp felett félgömbös csésze, pereme plasztikusan díszített, a csészéiül ívén kis ujj támasz. Külső oldalán középkék fondon sötétkékkel festett szőlőág fut körbe plasztikus arannyal festett szőlőfürtökkel. A csésze belső oldalán körben színes virágcsokrok sora, közöttük dús, arannyal festett szőlőindák szintén plasztikus arany szőlőfürtökkel. A plasztikus, rocaille-os csészeperem szintén dúsan aranyozott. A benyomott jegyek: 836 [évbélyeg, 1836, a fehéráru készítésének éve], kardot tartó páncélos kar a porcelángyár jelzése (Elbogen [Löket, Csehország]. 6. Az adományozó szerint „teás kanna és csésze alj” (Hegedűs) a leltárkönyv már csak „Csésze és alj 1848-ból”-t említ (PH). A teás- és kávéskészletekkel kapcsolatos bizonytalanságokat nehéz feloldani, Szekeres László ezt a darabot Váli Mari nyomán (Váli 299., 302.) Jókai herendi látogatásához köti (Szekeres 170.), de herendi tárgyak ábrázolásai között nem szerepel. (Siklóssy 137.) Hegedűs 11/19., PH 129/48., PIM R.86.134. 108. 1. Jókai Mór pohara 2. formába fűvott üveg 3. m.: 16 cm, átm.: 9 cm 4. kissé karcos 5. Kerek, vastag, tagolt talp fölött széles nyél, vastagfalú kelyhe alul egyenes, széles, fölfelé öblösödő, a szájperem visszacsiszolt, egyenes. A 19. század utolsó negyedében készül, magyar, jelzetlen talpas kávépohár. 6. A tárgyat Szekeres László azonosította (Szekeres 152., 177.), történetét lásd a 191. számú tételnél. Vétel (1978), Feszty Árpádék hagyatékából, PIM R.86.15. 109. 1. Jókai Mór csészéje 2. porcelán, máz felett színesen és lüszterfestékkel festett 3. 7,9 X 12,8 X 10,4 cm 4. ép 5. Mindennapi használatra szánt, vastagfalú, széles, hengeres, nehézkes forma, füle tömör, préselt, középen ádyukasztott. A máz felett igen egyszerű, oldalán három, fémes fénnyel csillogó, lüszterrel festett sáv, a középső sávban nyíló vörös rózsák néhány levéllel, a csésze alján egy nagyobb nyíló rózsa. Jelzetlen cseh porcelán Altrohlauból [Stará Role, Csehország], 1860-1870 között készült. 6. A tárgyat Szekeres László azonosította (Szekeres 177.) történetét lásd a 191. számú tételnél. Vétel (1978), Feszty Árpádék hagyatékából., PIM R.78.65. 110. 1. Jókai Mór csészéi 2. vörös cserép 3. 1. 13 X 10 cm; 2. 9,9 x 10 cm; 3. 9,5 x 13 cm; 4. 10 x 12, 5 cm 4. az edények peremei a talpon, a fülön és a szájperemen több helyen csorbultak, a máz is lekopott 5. Jelzeden cserépáru, hengeres, széles forma, alul kerekded, szájpereme kissé kihajlik, kerek füle középen illeszkedik az edény falához. A korongok, engobe-os, írókával festett, színtelen ólommázas csészék feltehetően mindennapi használatban voltak. 1. Zöld-fekete-barna girlanddal, 2. zöld-barna-sárga-fekete girlanddal, 3. fekete, szabálytalan, perem alatt fütó csíkkal, bordó, zöld levelű virággal, 110 4. sárga-barna-kék-fekete virágokkal díszítettek, ún. svábcserepek. 6. A tárgyat Szekeres László azonosította (Szekeres 152., 177.), Feszty Árpádék ajándéka Jókainak, történetét lásd a 191. számú tételnél. Vétel (1978), Feszty Árpádék hagyatékából, PIM R.78.66.1^1. 111. 1. Jókaiék kávéscsészéje aljjal 2. keménycserép (ún. finomfajansz) 3. 1. 5,9 x 8,4 x 6,2 cm; 2. m.: 2,8 cm, átm.: 12,6 cm 4. mindkét darab aranyozása erősen kopott, a csészealj peremén csorbulás 5. A hengeres csésze (1.) füle ívelt, a csészealj pereme magas, kifelé egyenesen szélesedő. A csésze oldalán és a csészealj peremén körben nyíló rózsaszín rózsák zöld levelekkel, máz feletti levonóképes díszítéssel, a virágokat rombuszhálós, rácsos aranydíszítmény kereteli indákkal, hármas levelekkel. A csészealj (2.) közepén arannyal festett, stilizált virágtő kalászokkal, szalaggal, indákkal. A csésze alján máz fölött lilával, kézzel festett jelzés: zárt korona kereszttel, ez alatt két egymást hegyesszögben keresztező pálca, a pálcák végénél 3-3 pont, alattuk D betű (?), ez alatt 626-os számjegy. A párizsi Samson-porcelán- gyár terméke az 1880-as évekből. 6. A Petőfi Társaság törzsanyagából, PH 129/45, Régi lt. sz. 4399., PIM R.62.216.1-2. 66
