E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Tárgyi hagyatéka (Kalla Zsuzsa) - A kontextus elvesztése és megtalálása. Jókai tárgyi hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Bevezető
díszítette. Gyerekkori emlékek, családi kötődések, személyes történetek adják ezen tárgyak igazi értékét. Most beleshetünk Krúdy leveses táljába és nem csak képletesen. A kiállításban az írói relikviáknak egy sajátos, korábban aligha látható válogatását is megtálaljuk: klasszikus és kortárs íróink konyhai eszközei, edények, tányérok, evőeszközök, poharak sokasága került a vitrinekbe.” írói fogások - terítéken az irodalom, in: Magyar Múzeumok 2016. június 22.-2017. március 31., írói fogások - terítéken az irodalom. Rend. Szilágyi Judit, PIM, 2016-2017., „A kiállítás a nagyközönség által korábban nem látott tárgyakon keresztül enged bepillantást az olvasmányokból, filmekből, színházból és az iskolából ismert szerzők mindennapos életébe, így például látható lesz Petőfi Sándor pénztárcája, amelyet felesége, Szendrey Júlia hímzett, Arany János faliórája, József Attila széke és Kaffka Margit íróasztala is.” László T. András: Ez bejött! in: Könyvkultúra 2017; Ez bejött! Új szerzemények A-tól Z-ig. Rend. E. Csorba Csilla, Kelevéz Ágnes PIM, 2015-2016. 60 Polcz 228 1. 61 Jókai-emlékkiállítás. Budapest, 1925. máj., Rendező Rédey Tivadar, MNM Kiállításai 3. 62 Jelentés a Petőfi Társaság elnöksége számára a Petőfi-Házban idők folyamán eltűnt tárgyakról. 1924. jan. 9. PIM Kt. V. 4559/355/9. 63 Komáromi János: Jelentés a Petőfi Társaság elnökségének. 1929. szept. 22. PIM Kt. V. 4559/355 64 Melléklet a Petőfi Ház könytárszobájában a Petőfi Múzeumnak [!] Budapest Székesfőváros tulajdonába való átadása során 1946. február 5-én tartott hegyszíni szemle alkalmával felvett jegyzőkönyvhöz. Lásd „minden tárgyhoz valami emlékezet van kötve.” 18-19. 65 Rónay László: Útkeresés - úttévesztés. in: Literatura 1975. 2. sz. 140. 66 Nemzeti Színház 1884. dec. 3. 67 Ein Goldmensch! Leipzig, 1874; Ein Goldmensch. Berlin, 1880.; L’uomo d’oro. Fiume, 1882.; Timar’s two worlds. Edinburgh- London, 1888. 68 Korda Sándor (Corvin Film, 1918) és Gertler Viktor (MAFILM, 1962) rendezésében 69 Füles Magazin 1962 70 A regény az 1954 és 1962 közötti időszakban háromszázezer példányban jelent meg. 2005-ben a Magyar Televízió A Nagy Könyv című műsorának országos közönségszavazásán az ötödik legnépszerűbb magyarul kiadott regénynek bizonyult. Ma is szerepel a kötelező olvasmányok listáján. 71 Hamvay Péter: Egy másfajta Jókai-kultusz, Beszélgetés a MúzeumCafé-díjas Kalla Zsuzsával a balatonfüredi új állandó kiállításról in: Múzeumcafé 22. 72 Jókai a füredi gyógyvíztől remél gyógyulást súlyosan tüdőbeteg gyámleánya, Lukanics Ottilia számára, akit a kíváncsi szemek elől a regény helyszínére, a balatonarácsi kastélyba menekít. 73 Krúdy Gyula Búcsú a Senki szigetétől. (1916) idézi Kalla Zsuzsa Az arany ember „modernsége”. Megjeleníthetők-e a regény értékei egy irodalmi kiállításban, in: Jókai szimpózium, Duna Menti Múzeum, Komárom, 2015, 29. 74 Az eredeti tárgy restaurált formában van jelen a dolgozószobában. A talpazatára helyezett rekonstrukciót az üvegverandán próbálhatja ki a látogató. 78 Váli 307. 76 Az arany ember. NK 45:116-117. 77 „Az utolsó estén Mihály, Noémi és Teréza kiültek a kunyhó elé estebéd után; mind a hárman arra a kis padra, és Mihály arra gondolt, hogy ültek már azon egyszer négyen is! A hold teljes gömb-alakja ott bujkált az ezüstfelhők között. Noémi Tímár kezét ölébe vonva tartá két keze közt.- Vajon mi lehet ez a hold? - kérdezé Noémi. Mihály keze görcsösen szorult ökölre Noémi két kezében. Mondá magában: „Az én rossz csillagzatom! Bár soha ne láttam volna azt a vörös félholdat!” Teréza felelt leánya kérdésére.- Az egy kiégett, kihűlt foldgömb, amin nincs se fa, se virág, se állat, se lég, se hang, se szín.- Semmi sincs? - ismédé Noémi. - Hát ez a nagy csillag maga van egészen? Senki sem lakja?- Azt senki sem tudja! - felelt Teréza. - Leánykoromban a növeldében sokszor néztük ezt távcsővel, csupa üregekből áll; azt mondják, azok tűzhányók voltak, most már azok is hidegek. Olyan nagy távcsövek nincsenek, hogy élő alakot lehessen rajta észrevenni; de a tudományos emberek már annyit bizonyosan tudnak felőle, hogy sem víz, sem levegő nincsen rajta: anélkül pedig testtel bíró állat nem élhet, és így ember sem lakhatik ott.- Hátha mégis lakik valami? - monda Noémi.- Ugyan mit gondolsz?- Elmondom, hogy mit gondolok. Sokszor, régebben, mikor egyedül voltam, úgy elfogott valami nehéz gondolat; kivált mikor a parton ültem, s a vízbe néztem. Úgy hívogatott: milyen jó lehet odalenn! Milyen csendesen lehetne nyugodni ottan. - No ne félj, Mihály! régen volt; még „azelőtt”. Hanem aztán azt a kérdést tettem magamhoz: „Jól van; a tested odalenn fog feküdni a Duna fenekén; de hát a lelked hová lesz? annak valahová menni kell.” S akkor aztán arra a gondolatra jöttem, hogy az a lélek, ami így erőszakosan hagyja el önkényt földi testét, nem mehet máshová, mint a holdba. Most aztán még jobban hiszem azt. Ha ott nincs se fa, se virág, se lég, se víz, se hang, se szín: akkor az a hely azoknak a számára van rendelve, akiknek nem tetszett az, hogy testük van; ott azután találnak egy világot, ahol nincs semmi, ahol nem bántja őket semmi, de nincs is örömük semmi! Teréza és Mihály egyszerre keltek fel háborodottan Noémi mellől, ki nem értette, miért indultak fel ezek az ő szavára így. O nem tudta, hogy saját atyja is öngyilkos volt, s az, akinek kezét fogja, közel van ahhoz, hogy azzá legyen.” Uo. 104—105. 78 Az arany ember Uo. 119. 79 Fábri Anna írja Jókai vallásos-mitikus természetélményéről: „...azt sugallja - némelykor pedig egyértelműen ki is mondja -, hogy ha a természetben az ember a nagy titokzatos egészet, a Teremtő művét szemléli, önmagára is mint a teremtés részére tekint, ráébred rész- mivoltára, s ez a ráébredés az önmagával való harmónia érzéséhez segítheti hozzá. Másfelől azonban azt is megjeleníti, [..hja pedig a természetátalakítás gőgje elragadná, végül is a bukott angyalok sorsában kell osztoznia.” - Gyümölcsfák, rózsák, regények. Jókai Mór és a Sváb-hegy. Összeáll. E. Csorba Csilla, Kalla Zsuzsa, Bp., PIM, 2001, 17. 80 Az arany ember Uo. 128. 81 Mikszáth 2:120. 82 A MaDok-program (Néprajzi Múzeum) 2018-as képzési felhívásából, „Léteznek-e tárgyak, amelyek elveszítik az emlékezetüket? Van-e lehetőség az emlékezet visszanyerésére? Miben más, ha ez a tárgy egy otthoni kamrapolcon, vagy egy múzeum raktárában várja a felmentő sereget? Mi a szerepe egy muzeológusnak ebben a munkában?” in: https://www.facebook.com/madokprogram - letöltés 2018. szept. 14. 83 Fejős2 65. 45
