E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Képzőművészeti gyűjteménye - a) A magyar képzőművészek hódolata Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára. Bevezető (Kovács Ida)
A képzőművészek jubileumi albumában találunk Jókai- művekhez készült illusztrációt, illetve olyan grafikát, amelyen az író alakja is feltűnik, de több alkotó adományozott tájképet, csendéletet vagy zsánerképet, amelyről úgy vélték, hogy számot tarthat Jókai érdeklődésére. Az alábbiakban közölt jegyzék forrása, egyik alapdokumentuma: A Jókai-jubileum és a nemzeti díszkiadás története, Budapest, Révai Testvérek Kiadása, 1898 (JJ). Másik forrásunk a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában található, „Jókai Mór irodalmi és művészi hagyatékának becslési és átvételi lajstromai, alcím: A Petőfi-ház Jókai-emlékmúzeuma” feliratot viselő, [1912] leltárkönyv (JM1). A leltár az „I. Képek” 1-72. sorszám alatt sorolja fel a képzőművészek Jókainak ajándékozott, különféle technikával készült grafikáit. A két dokumentum összevetése után megállapítható, hogy az írónak adományozott hetvenkét mű máig fellelhető. A jegyzékekhez képest további egy művel rendelkezünk, Myskov- szky Victor A lőcsei Thurzó ház című akvarelljével, amely a mappákba rendezett ajándék többi képével együtt került be a Petőfi Irodalmi Múzeumba, majd a leltári nyilvántartásba. Helyszűke miatt nem minden, a Jegyzékekben felsorolt műről közlünk reprodukciót. Jelezzük, ha az alkotásokat a Jókai-jubileum idején a sajtóban közzétették. Jegyzékünk végéhez csatoltunk még néhány műtárgyat (szobrok, festmény), amelyek szintén az 1894. január 6-án Jókainak átadott képzőművészeti ajándékok között szerepeltek, bár nem a képzőművészek személyes ajándékai voltak. Jegyzetek 1 A szervezés és a jubileumi ünnepségek részletes leírását lásd: A Jókai- jubileum és a nemzeti díszkiadás története (NK 100. köt.) valamint: Rózsafalvi 335-359. 2 Jub 22. 3 Jub 21. és E. Csorba2 2. k. 159. 4 NK 100:15. 5 Kötetei 1894-től 1898-ig a terveknek megfelelően folyamatosan jelentek meg. 6 E. Csorba2 2. köt. 160. 7 E. Csorba2 2. köt. 161. 8 NK 100: 45-46. 9 Jub 23. A Jókai-jubileum szerteágazó eseményeit a korabeli sajtó Jókait méltató írásokkal, riportokkal, képekkel is megidézte. Legaprólékosabban 1894 januárjában a Magyar Szalon és a Vasárnapi Újság, illetve a Budapesti Hírlap számolt be a részletekről. 10 Jókai saját kezű képzőművészeti alkotásainak jegyzékét lásd Ladányi József: Az író képzőművészeti alkotásai, in. E. Csorba2 2. köt. 119- 146.; Vö. Vayernél 61-82. és E. Csorba3 184-191. 11 Huszár 1885-ig élt a Városligetben. Jókai hagyatékában fennmaradt az íróról 1882-1883-ban készített portrészobra is, lásd E. Csorba2 2. köt. 157. E portrészobor kapcsán vált levelet Jókai Huszár Adolffal: „Kedves barátom Itt küldök két fényképet a jobbak közül”- olvashatjuk Jókai 1882. december 9-én kelt, Huszárnak küldött soraiban. (JKK L 3:208.). Pár nappal később: „[...] kérem, halaszszuk el munkánkat talán az ünnepekre” - írja Jókai (uo. 208.). 1882. december 21-én pedig az író újabb levélben tért vissza a szobor készülésére: „Örömmel értesültem becses leveléből, hogy jövő Vasárnap szerencséje lesz a kopasz fejemnek az Ön művészi vésűje által megörökítetni: - ez alkalomból a feleségem kéreti Kegyedet általam, hogy részesítse családunkat abban a szerencsében, hogy egy kis barátságos ebédet oszszon meg velünk szerény asztalunknál” (uo. 209.). 12 Az adat Hegedüsné Jókay Jolántól, az író unokahúgától származik. Vö. Szekeres 173. 13 „Mikor hozod kedves leányodat Parisba? Azt hiszem jobb volna minél előbb. Reményiem megfogja találni Parisban haladására szükséges tápot, és pihenésre, hazunknál a kisdarab othont.”- írta Munkácsy 1882 októberében Jókainak, nevelt leányára, Rózára utalva. (JKK L 3:206.) 14 Pékár 69-70. 15 A festő leveleit idézi és Munkácsy Jókainak küldött rajzát elemzően bemutatja: Vayerné2 161. 16 Lásd a 7.b fejezet 14. tételszámú kepét.. 17 Nem is szólva arról, hogy unokahúgának, Jókay Jolánnak férje, Hegedűs Sándor is befolyásos országgyűlési képviselő volt. 18 Vö. Szekeres 173. 19 NK 100: 69-73. 20 Rudolf, akivel Jókai kapcsolata még közvetlenebb és barátibb volt, 1889-ben bekövetkezett tragikus öngyilkossága miatt már nem lehetett pártfogója és résztvevője a Jókai-jubileumnak. 21 E. Csorba2 1. köt. 120-121. 161
