E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
E. Csorba Csilla „minden tárgyhoz valami emlékezet van kötve.” Jókai-gyűjtemény a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Jókai díszládája, 1881 - 5. fejezet 177. tétel után te rendezd sajtó alá irodalmi munkáimat. Ezek az emlékek pedig a múzeumba tétessenek.”31 Ugyanitt említődnek meg Jókai jövőre vonatkozó elképzelései: „Azt akarom, hogy szobám úgy legyen berendezve a múzeumban, mint most van, ez mind a ti örökségetek lesz. Az új háziúr. Petőfi (Jókaihoz). Isten hozott nálam, Móricz! Most majd csak jobban megférünk egy födél alatt, mint hatvan évvel ezelőtt! Az új háziúr karikatúra Ezt az országnak hagyom.”32 Jókai egy Petőfit középpontba állító, más íróknak teret adó múzeum gondolatát is dédelgethette, derül ki Wlassics Gyula egy 1899. július 13-án kelt és a Pesti Naplóban július 20-án közzé tett leveléből. „Ami egy »Petőfi-ház« néven építendő új palotában Petőfinek és többi nagy íróink ereklyéinek összegyűjtését és megőrzését illeti, a terv hazafias és kulturális értékét elismerem, s készséggel hozzájárulok ahhoz, hogy e szép gondolat, bővebb megfontolás és kellő előkészítés után, lehetőleg teljesülést nyerjen.” Jolán a szülőváros által ajándékozott ún. komáromi láda33 ürügyén jegyzi fel a memoárírók szabadságával Jókai ellesett szavait: „Az az óhajtásom, hogy halálom után ezen láda igy kerüljön többi holmijaimmal a múzeumba, és így álljon az asztalom mellett, mint életemben tartom. Mert ez a láda egy itt maradt tanúbizonysága életemnek. Ha én már nem leszek, ez még mindig tudatni fogja a jövő nemzedékkel, hogy én léteztem valaha.”34 Ezen kijelentések figyelembevételével nem lehet felróni az író kiadójának érezhető csalódását, amikor a Petőfi Társaság által megszerzett Feszty-Jókai-villából csak a hősi halált halt költő nevét hangsúlyozó Petőfi Ház lett (1909), s nem Jókai-Petőfi Ház, azaz Jókai neve eltűnt. Jókai nevének kiradírozása többféle módon magyarázható, de elsősorban a nála ötvennégy évvel fiatalabb, zsidó származású, kezdő színésznővel kötött, sokak számára a korkülönbség miatt botrányos házassága (1899) távolította el pár évtizedre közönsége egy részétől, családjától, 12
