E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Díszalbumok (Benkő Andrea) - Egy gyűjtemény margójára: díszalbumok és díszoklevelek a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-hagyatékában. Bevezető
„Te Hazánk koszorús dalnoka, a magyar nyelvnek főkincstárnoka vagy” - írja Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönsége (8. tételszám), „...a világköltészet Panthe - onja megnyílt a magyarnak is” - idézhetjük Bars vármegye közönségétől (3. tételszám). „A magyar embert apró hibáival és nagy erényeivel még sohasem festették le oly híven, igazán és rokonszenvesen, mint Jókai Mór, kinek művei az egész művelt világ rokonszenvét biztosították nemzetünk részére.” - így a Békés-Csabai Polgári Kör jegyzőkönyvi kivonata. Jókai népszerűsége nem csekély az iparos körökben sem: „Félszázados írói munkásságának megünneplése általános élénk visszhangot keltett a magyar társadalom minden rétegében, különösen a polgári osztály körében” - olvashatjuk az egyik ipartestület albumában (155. tételszám). „Téged üdvözlünk, kiben az embert becsülni és szeretni, a hazafit és a magyar írók királyát tisztelni mindnyájan megtanultuk [...] a nemzeti szenvedések sötét napjaiban s az elnyomatás kínos éjszakájában te el nem csüggedtél” - részlet Cegléd város közönségének üdvözlő iratából (35. tételszám). Természetesen vannak egyedileg, nem sablon szerint készített díszalbumok, mint a Sepsiszentgyörgyi Kaszinóé, amely egyike a legszebben díszített és festett albumoknak, és vizuálisan is kitűnően reprezentálja az ajándékozó és a megajándékozott kapcsolatát: „1893 márciusában a kaszinó dísztermében tartották a hagyományos helyi purim-bált. Időközben elnökváltás történt. Az új elnök Benedek János (1845-1920) sepsiszentgyörgyi közjegyző lett, aki az egyesület november 14-én tartott választmányi ülésén ünnepi beszédben emlékezett meg Jókai Mórról, és indítványozta, hogy ebből az alkalomból a kaszinó üdvözlő feliratban fejezze ki ragaszkodását a nagy székelybarát író iránt. A választmány elfogadta a javaslatot, és elhatározta, hogy az üdvözlő felirat elkészítését Gyárfás Jenő festőművészre bízza, aki lehetőleg Jókai székely tárgyú regényeiből merített motívumokkal kellett azt elkészítse. Ugyanazon a gyűlésen elhatározták, hogy megrendelik Jókai műveinek díszkiadását. A felirat szövegét Csősz János gimnáziumi tanár fogalmazta meg. Az okmány címlapján a következő felirat szerepelt: »Jókai Mór ötven éves jubileumára. A Sepsiszentgyörgyi Kaszinó. 1893. január 6-án«. A címlapon a Bálványosvár egy része van megörökítve. A másik oldalon »Üdv a Földön és Égben« felirat bontakozik ki a felhőkön lengő Géniusz által tartott pálmaág alól. A felső jobb oldalon díszes menet, elöl ifjú hölgyek csoportja koszorúkat visz a költőnek, alatta pedig »Murillo-arcú« angyalok osztják a virágot, s repülve sietnek hódolni a költő felé. A Géniusz alakja alatt »Jókai-mondások« találhatók. A lap bal felőli sarkában az »Első ércangyal« felirattal az ágyúöntő-műhely, hol Gábor Áron öntötte harangokból első ágyúit. Odébb jobb felől egy kis négyszögben egész csatakép látható: a kökösi híd, háttérben a Délkeleti-Kárpátokkal, lovasság és Gábor Áron alakja, akit két tiszt támogat. A harmadik oldal fejlécét a Szent Anna-tó legendának szentelték. Ezen az oldalon található Jókai Mór arcképe is, egy bíborkeretes medalionban. A fejléc alatt a kaszinó közgyűléséből található egy jelenet, felismerhető arcképekkel, mellette a szövegíró és képzőművész miniatűr képei. A lap nagy részét a felirat szövege foglalja el, amelyet Benedek János kaszinóelnök és Darvas Lajos titkár írt alá. A feliratot elküldése előtt kiállították 8 napi közszemlére is, és végül 1894 januárjában küldték el, Sepsiszent- györgy üdvözlő feliratával együtt, és a sok emléktárgy között fel is keltette a pesti közönség figyelmét, amint írja a Pesti Napló.'”16 A Jókai-díszalbumok elénk rajzolják Magyarország civil társadalmának világát is, amelyre a kultusz épült és amelyen hálózata működött. Jókainak kimutatható korábbi kapcsolata van ezzel a hálózattal - újságcikkeiben nem egyről írt a jubileumot megelőző időkben. A Somogy megyei ünnepi megemlékezéseket az a Roboz István író, szerkesztő, királyi tanácsos szervezte, aki Jókai és Petőfi iskolatársa volt Pápán, és akinek 40 éves írói jubileumát 1887-ben tartották Kaposváron és Kötésén, ahol a fő ajándék egy ezüstbillikom, amelyet az ünnepelt a kötcsei evangélikus egyháznak ajándékozott, valamint egy arany- toll díszes tokban. Laczkó András írja le Somogy megye Jókai-ünnepeit, ezeken keresztül láthatjuk az ország megyéinek, városainak, egyesületeinek jubileumi protokoll-vázlatát: „A nagy írótól jövő elismerés és a viszonylag gyakori személyes találkozás inspirálta 1894-ben arra Robozt, hogy teljes erővel bekapcsolódjék Jókai fél évszázados írói jubileumának eseménysorozatába. Az ő ödete volt, hogy köszöntsék a nagy írót díszes oklevéllel. 1894. január 6-án Maár Gyula alispán (kíséretében volt Roboz, dr. Andorka Elek, Kacskovios Zoltán, dr. Gosztony Mihály, Folly József) nyújtotta át az írónak Somogy megye üdvözlő iratát. A fogalmazás Roboz műve, ha nem tudnánk ezt biztosan, 102
