E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Díszalbumok (Benkő Andrea) - Egy gyűjtemény margójára: díszalbumok és díszoklevelek a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-hagyatékában. Bevezető
Budapest székesfőváros díszoklevele - 34- tétel dalom 50. évfordulójára. Szerepel gyűjteményünkben két színházi fényképalbum. Az egyik a Kolozsvári Országos Nemzeti Színház, a másik a Nemzeti Színház Az arany ember előadásának kosztümös szereplőiről készült, ezek későbbi, 1957-ben a gyűjteménybe került darabok. A díszalbumok egyrészt életrajzi és művelődéstörténeti dokumentumok, amelyek a Jókai-jubileum és -kultusz történetét pontosítják és rajzolják elénk, számos adattal egészítve ki mindazt, amit eddig ismertünk, másrészt iparművészeti, képzőművészeti és nyelvi alkotások. Nyolcvanhárom díszalbum könyvkötőjét ismerjük. A legtöbbet Morzsányi József, Posner és fia, valamint Rigler József Ede, jól ismert budapesti iparosok készítették. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a legtöbb vármegye, város és néhány vidéki egyesület is, a jubileumi felhívás nyomán, Budapesten rendelte meg az ajándékot, sőt az üdvözlő szövegek hasonló toposzai és írásmódjuk alapján arra gondolhatunk, hogy egyes esetekben kész retorikai szövegek variánsaival van dolgunk, amiket szintén a kötők műhelyében vetettek papírra. Az albumok kötésének stílusa, megfelelvén az ajándékozás módja és az ajándéktárgy viszonyának, túlnyomórészt a historizmus nyomait viseli magán: préseléssel, mélyítéssel, domborítással készített bőr- vagy textilkötés, egyszerűbb vagy cizelláltabb aranyozott rézkeretek és sarkak, sablonok zománc díszítéssel, középen pajzson monogram vagy címer, a hátlapon csúszógombok. Belül papír- vagy selyemborítás, zsinórral a gerinchez fűzött lapok, néhány esetben lógó, tokban lévő díszpecsét. A másik típus jóval egyszerűbb megjelenésű, sima vászonkötés aranyozott betűkkel díszítve. Fel kell hívnunk a figyelmet két műtárgyra, amelyeket a korabeli ötvösművészet remekeinek tarthatunk, és amelyeket Mikszáth is kiemelt. Az egyik Budapest díszpolgári oklevele, amelynek keretét Rauscher Lajos műegyetemi tanár tervei alapján Bachruch cs. és kir. ékszerész készítette, és amelyről a Vasárnapi Újság 1894. január 14-iki száma tudósított.3 A másik az Adriai Magyar Tengerhajózási Részvénytársaság drágakövekkel ékesített, arany ötvözetből készített albuma, amelynek a tervezőjét és kivitelezőjét sajnos nem ismerjük. Harminckét díszítő illusztrátor nevét tudhatjuk meg az üdvözlő iratok és oklevelek jelzeteiből, köztük a legismertebbek Dörre Tivadar, Nemes Ödön és Gyárfás Jenő. Kitűnő rajzkészségű vidéki kismesterek, tanárok illusztrációival találkozhatunk az albumok lapjain. E díszes lapo97
