E. Csorba Csilla (Szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Könyvtára (Budapest, 2006)
Könyvtára - „Mik a csillagos ég minden csodái egy könyvtárhoz képest” (Kómár Éva)
A folyóiratok harmadik csoportját adják azok a külföldön megjelent lapok, amelyekből az író készülő munkáihoz merített ötleteket, informálódott a korabeli eseményekről, technikai vívmányokról, természettudományos felfedezésekről. A legfontosabb, Jókai kedvenc folyóirata a Le Tour du Monde. „Valahányszor pihenni akart szelleme: elővette a Le Tour de Monde-ot és elolvasta egyik-másik tanulságos cikkét.”48 Jókai Róza is hasonlóan emlékezett: „De legkedvesebb képeskönyve Papának a Le Tour du Monde volt. Megvolt neki a teljes, és leszámítva fantáziájának kéjútazásait - nagy hasznát is vette írás közben. Sok földrajzi, helyrajzi, néprajzi adatot szerzett magának belőle.”49 A Hachette kiadónál 1860- ban indult képes folyóirat első évfolyama már szerepel Jókai könyvtárában, egészen 1887-ig teljes a gyűjtemény, és annak ellenére, hogy bizonyára sokat olvasgatták, feltűnően jó állapotban van (995. tétel). Szép megjelenésű, illusztratív természettudományos folyóirat a Ixs Trois Régnes de la Nature (996. tétel), a legkülönfélébb állat- és növényrajzokkal. Az 1849-től megjelenő képzőművészeti témájú Art-Journal rendszeresen tájékoztatott a nemzetközi eseményekről, aktuális kiállításokról, megjelenő szakirodalomról, beszámolt egy- egy művész életpályájáról, jelentősebb múzeumi gyűjteményekről. Gazdag illusztrációs anyagával (kőnyomatok, metszetek), különleges papírjával, reprezentatív kötésével az egyik legszebb kiállítású kötetegyüttesnek számít (967. tétel). A periodikák közt szerepelnek a Larousse encikloA Figyelő lapkivágatainak tárolásához készített díszdoboz pédia (630. tétel) pótlásaként megjelenő Revue Encyc- lopédique (993. tétel) utólag egybekötött számai, amelyeknek kötése azonos az enciklopédiáéval. A lapban 1894. február 15-én jelent meg Kont Ignác tanulmánya Jókairól. Elképzelhető, hogy a kiadó tisztelete jeléül küldte el az előző évfolyamokat is, külön az írónak szánt kötésekben, J. M. monogrammal ellátva. Lapkiv ágatok Különleges dokumentumtípus, ritkán fordul elő írói könyvtárakban. A sajtófigyelő-szolgáltatások a 19. században, a sajtótermékek tömegessé válásával párhuzamosan indultak el szerte Európában. A megrendelők kívánsága szerint gyűjtötték egybe a korabeli sajtó egy adott témával, személlyel foglalkozó cikkeit. A hagyatékban található lapkivágatok zömében csak azok a cikkek szerepelnek, amelyek Jókai halála kapcsán jelentek meg, de valószínűsíthető, hogy korábban maga az író kezdeményezte a róla szóló cikkek megrendelését. Már folyóirat-gyűjteményében megfigyelhető, hogy Jókai nyomon követte, mikor, mit írtak róla az újságok, és figyelmét nem kerülték el a külföldön megjelent cikkek sem. Az én életem regénye című munkájában felháborodva mentegetőzik a Kölnische Volkszeitung egyik tudósítása miatt: „Mert a mi sok, az már sok! Egy külföldi hírlap (Kölnische Volkszeitung) előkelő helyen egy terjedelmes czikket szentel az én 50 éves írói munkásságomnak [...], de azok között vannak olyanok, melyeket mint meg nem érdemelteket csupán a históriai igazság kedvéért múlhatatlanul el kell hárítanom.”50 Majd felsorolja a számtalan tárgyi tévedést, amelyet a szerző az életrajzi adatokra és a magyarországi irodalmi állapotokra vonatkozóan elkövetett. Az említett folyóirat több cikke is szerepel a lapkivágatok között. A három - két párizsi és egy budapesti székhelyű - vállalattól származó lapkivágat-gyűjteményt az író özvegye, Nagy Bella ajándékozta a Petőfi Társaságnak 1912-ben. Ezek közül az Argus de la Presse csak Jókai Mór 1904. május 5-én bekövetkezett halála kapcsán az európai hírlapokban, folyóiratokban megjelent nekrológokat gyűjtötte egybe, május 10-éig. Érdekes, hogy néhány külföldi lap már május 4-én hírt adott a magyar író válságos állapotáról (1022. tétel). A Le Courrier de la Presse ki27
