Hegyi Katalin: Titkok játéka. Válogatás Szentkuthy Miklós fényképhagyatékából (Budapest, 2009)

A feleség és a szerető: nem feleség és nem szerető, hanem két szörnyű dehumanizált teologikus világ, tán isten és ördög, tán minden valami és minden semmi végső alternatívája. S te, balga szerető, végtelenül sértesz, ha úgy epizátod-drámázod vissza nekem a dolgot, mint „egyik nő előnyét a másikkal szemben". Egyik nő? S a másik? Micsoda bábszínházi rongyok ezek! Micsoda rossz grammatika lehetetlen kategóriái! Két világ van: a sötéten lombosodó kandeláberek templomi kertje, gyertyavirágok, gyertyagyümölcsök kísértet-paradicsoma, az erkölcs, a gyermek, a kárhozat örökké nyílt lehetősége; és a boldogság, a tavaszi szabadság, a ciklámen-lila felhők és vadrózsák, az angóra- dorombolás eldorádója. De ne gondold, oktalan szerető, hogy a templom és viasz-gyantás morál „egyetlen nő", a szerelmi szabadság egy „másik nő" vele szemben, és a két világ nagy nap-éj küszködése csupán két szuka budoár-vitája!

Választottam-e szeretőt a feleség ellen, s öltem-e szeretőt feleséggel? Itt nincs előny és nincs hátrány, itt nincs választás és semmiféle Boccaccio-történet. Itt két ősi erő két egyforma ősi jelenléte van, s te szerető, nem leszel kisebb, ha a feleség örökre megmarad régi nagynak.

Az alázat kalendáriuma, 1935-36

Sártory Magda Pécsett egy jelmezbálon, 1958?

A kínai vázakönyvben neki is választottam valamit, nevezetesen egy vázát és egy tálat. Vadrózsaszínű virágok, apró zöld, fürtös, gyöngyikés levelek, kicsinyded, feuille morte színű sziklatöredékek, hajszálgyökerek és hajszálindák, mintha átlátszó póklábujjainak testvérei volnának, melyekkel mindenki csodálatára legkisebb mákszemnyi tárgyakból és szinte láthatatlan virágocskákból csokrokat kötött, fűszálak sejtjeit préselte miniatűr herbáriumokba. A háttérben jégvirág-ezüst és simogatóan fehér bárányfelhő sejlik elő.

Frivolitások és hitvallások, 1988

5»