E. Csorba Csilla: Ady a portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe (Budapest, 2008)
Fénykép-ikonográfia
23/A. A 23. számú kép részlete 3. MÉRET: a) 64 X 90 mm b) 55 X 87 mm c) ól X 105 mm d) 65 X 105 mm e) 77 X 112 mm 4. LELŐHELY: a) PIM Kézirattára. Jelzete: A. 231-1. b) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 2660. c) MNM Történeti Fényképtára. Ltsz. 1/1949. d) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 2657. e) Ismeretlen helyen (lásd a Borda Antikvárium 2005-ös 23. árverési katalógusának 8282. tételét) 5. ELSŐ MEGJELENÉS: Tegnapok és holnapok árján. 1977- 21. számú tétel 6. RÁJEGYZÉS: Az a) kép jobb alsó sarkában Ady autográf tintaírású ajánlása: Marikának, kis, kedves leányának és kollegájának Ady. A d) kép jobb alsó sarkában Ady autográf írásával: Zsókának állandó kedves emlékezéssel 1915- Mária-Grün Ady E. 7. MAGYARÁZAT: Az a) kép ajánlása Baróti Máriának szól, akivel Ady 1913 ősze és 1914 ősze között számos levelet váltott. Kapcsolatuknak a későbbi évekből is van nyoma, személyesen azonban valószínűleg sohasem találkoztak. Baróti Marika lila selyembe kötött albumba gyűjtötte Adyval kapcsolatos emlékeit, amelyek a PIM Kézirattárában (A. 251a) találhatók. Az arcképet tartogatom régen a maga számára, de sem én, sem a titkárom nem tudunk arcképet pakolni. Ámbár most jut eszembe, hogy van egy furcsa, pici képem is, azt küldöm egyelőre - amikor ezt írta Ady Baróti Marikának 1914. január 4-én (AEL 1983. 3- 6.), feltehetően erre a képre gondolt. Ezt a fotót és a kép történetét közli Schweitzer Pál: Ady és Csinszka levelei Baróti Marikához. It 1977- 4- sz. 928-958. A b) fotó, autográf névaláírással, Ady 1912-es évre szóló MÁV- igazolványában szerepel, amely 1978-ban került a PIM Művészeti Tárába. A c) kép hátoldala Székely Aladár fotóinak ritka, Kozma Lajos által tervezett változata. A d) kópia ajánlása Décsi Mórnénak szól, akit Ady Maria Grünben ismert meg (lásd Schweitzer Pál: Ki volt a „bájos Zsóka asszony”? Magyar Nemzet 1985. júl. 6. ÍO.). Ady 1913- március 7-től július 6-ig tartózkodott a Maria Grün-i szanatóriumban. Az e) fotó került Adynak mint a Nyugat munkatársának 1913. évre szóló, borjúbőrbe kötött, aranyozott felirattal ellátott, kedvezményes MÁV bérletigazolványába. Ady alakjának beállítása a fotón feltűnő egyezést mutat Czigány Dezső 1907 őszén a költőről festett portréjával. A két kép hasonlósága könnyen arra a feltevésre vezethet, hogy a festmény a fotó alapján készült, s hogy ennek megfelelően az utóbbi keletkezési idejét korábbra kell tennünk. A fotó és a festmény között efféle összefüggés keresésének lehet alapja, bár ennek ellene mond az Ady-levele- zésből ismert tény, mely szerint Czigány festményéhez, pontosabban ugyanazon időben alkotott portréjához Ady eßy héten át minden délután modellt ült (vö. Horváth Béla: „Én, Mámorfejedelem”. Művészettörténeti Értesítő 1963- 2-3. sz. 165-167.; Horváth Béla: Czigány Dezső Ady-képei. 1977- ól.). A képnek Székely Aladártól származó eredeti üvegnegatívja az MFM gyűjteményében található (jelzete: N. 2393. mérete: 180 X 240 mm). A kép feltehetően egy időben készült a 23., a 24., a 26. és a 27. számú fotóval. 76
