E. Csorba Csilla: Ady a portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe (Budapest, 2008)

Fénykép-ikonográfia

6

7.

1. KÉSZÜLT: Debrecen, 1898. október eleje

2. FOTÓ: Kiss Ferenc

3. MÉRET:

a) ÍOO X 146 mm

b) ÍOO X 146 mm

c) 80 X 135 mm

4. LELŐHELY:

a) Debreceni Irodalmi Múzeum. Ltsz. D. X. 78. 6. 29.

b) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 15.155c) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 1983.

5. ELSŐ MEGJELENÉS:

Az Érdekes Újság 1919. márc. 20.11. sz. 3.

6. RÁJEGYZÉS:

Az a) kép hátoldalán Zoltai Lajos egykorú, ceruzával írt megjegyzése: „Vidám gyerekek tanyáját ábrázolja e kép. Könnyelműek, kiknek soha sincs pénzök, - de szívok mindig tele van szerelemmel. Szerelemmel, mely nem rozsdásodik: de mindig fényes marad, mint az arany. Szóval igazi bohém világ van túl felől. Debrecen 1898 dec. 2.”

A b) kép hátoldalán a szerkesztők neve és beosztásuk olvasható. A rájegyzés 1919. március 8-án keletkezett, az addig meghaltak nevét, így Adyét is, fekete kereszttel jelölik.

A c) kép feltehetően korabeli repró. Hátoldalán Csinszka tintaírásával: „Csinszkáé”, valamint ceruzaírással nyomdai utasítások és téves személymeghatározások olvashatók.

7. SZEMÉLYEK, MAGYARÁZAT:

A kép a Debreczeni Reggeli Újság szerkesztőségében készült, ahol Ady „önkéntes, díjtalan munkatárs és mindennapos vendég volt". A felvétel készülésének körülményeiről lásd Szabó Anna Viola 2008. A megrendezett jelenetet ábrázoló fotón Ady Endre tárcaírón kívül, Zoltai rájegyzése szerint, a következők láthatók: (középen balról jobbra:) Zoltai Lajos főszerkesztő, Tar Zoltán riporter, Színi Péter főmunkatárs; (a sarokban:) színlappal a kezében Drumár János színikritikus és Fittler Jenő krokista; (hátul, a kis ablaknál) Fazekas szedő és még egy alak. Ady számára nagyban megkönnyítette a kapcsolatteremtést az új technikai vívmány, az interurbán telefon. Erről Nagyváradon 1900-ban Dal az inter- urbán telefonról címmel verset is írt (Szabadság 1900. január 6., vö. AEOV 1988. II. 302.). Feltehetően debreceni éveiben is gyakran használta a készüléket, mert Oh, hány viszonyt tesz édesebbé / A most megnyitott telefon, / Az inter-urbán telefon.

A b) kép Hatvány Lajos tulajdonából került a PIM Művészeti Tárába. Az Érdekes Újság tévesen 1896-ra teszi a kép keletkezési idejét.

1. KÉSZÜLT: Debrecen, 1898. október eleje

2. FOTÓ: Kiss Ferenc

3. MÉRET: ÍOO X 146 mm

4. LELŐHELY:

Debreceni Irodalmi Múzeum. Ltsz. D. X. 2000.80.

5. ELSŐ MEGJELENÉS: Szabó Anna Viola 2008.

6. RÁJEGYZÉS

A kép hátoldalán Zoltai Lajos írásával:

„Az alakok: Balra a telefonnál Ady Endre. Mögötte Zoltai Lajos. A könyöklő Tar Zoltán, előtte Szini Péter. A sarokban színlappal Drumár János, mellette Fittler Jenő. A háttérben Fazekas szedő. Ady tárcaíró, Zoltai szerkesztő, Tar riporter, Szini főmunkatárs, Fittler croquis-író, Drumár színikritikus.”

7. SZEMÉLYEK, MAGYARÁZAT:

E képet néhány pillanat választja el a 6-os tételszámmal jelölttől, az ábrázoltak szinte mozdulatlanok, de Fittler Jenő és Drumár János helyet cseréltek. A két kép készülésének körülményéről, a fényképész személyéről, a fotó beállított jelenetszerűségéről lásd Szabó Anna Viola 2008. Egy aláírás nélküli, feltehetően Ady Endre-írás a Debreczeni Reggeli Újság 1898. október 14-i számában Sikerült fényképek címmel reflektál az eseményre: „Kiss Ferenc ismert fényképészünk a múlt napokban lefotografálta szerkesztőségünk tagjait. A szerkesztőségi szobában együtt vannak a munkatársak (máskor - bevallhatjuk - nemigen történik meg). A szerkesztő előtt nagy halom újság, az olló azonban nincs kezében. A lap poéta-főmunkatársa alighanem verset ír, el van merülve gondolataiban, előtte papír, kezében toll. A munkatársak közül min- denik el van foglalva. A telefonnál fülel a kagylóval az egyik. Valami szenzációs hírt hallhat, mert az arcán izgatottság látszik. A korrektúrát veszi át a másik munkatárs, míg kettő - komolyabb hírlapírókhoz illően - nem kér részt a kellemetlen munkából, hanem olvas csendes nyugalommal egy hosszú színlapot. A kép igen sikerült, csak dicséri a különben is jónevű fényképészt.”

E változat 2000-ig lappangott, bár Kovalovszky Miklós már 1974-ben említi: EmlAE 1974. II. 199- Vö. AEÖPM 1990. I2 506., 856. Ady öltözetére vonatkozóan lásd Galléros köpönyeg című írását: AEÖPM 1990. I2 53-, 72346