E. Csorba Csilla: Ady a portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe (Budapest, 2008)
Ady Endre fényképeiről
»Úgy csókolok én, mint egy isten” (A Hágár oltára) sorhoz hasonlók is felvillanyozhatták. A mások szemében felcsillanó kíváncsiság szirénhangja - a vágy, hogy megismerhessék, szemtől szemben lássák - joggal hívta elő Adyból az önmegmutatás óhaját. E gesztusa a sokak által megtapasztalt, megírt zseni-tudatán túlmutató fejedelmi, királyi, nemegyszer isteni jelzővel illetett önfelmutatásához kapcsolható. Kosztolányi Dezső némi iróniával állapítja meg: „Kéziratait (...) s autogrammjait királyi mozdulattal osztogatta rajongóinak. (...) Öntudata kemény volt, mint a gyémánt.”54 Ady korában más „fejedelmekről”, Petőfiről, Jókairól és Ferenc Józsefről számos levelezőlap volt forgalomban, a Nyugat indulása után nem sokkal Nyugat- levelezőlapok is megjelentek a piacon az írók fotójával, aláírásával, egy-egy művük nyomtatott részletével. Lukács Hugóné visszaemlékezésében olvasható a tréfás, de találó történet: „Ady valami személyes vonatkozású, imponáló kijelentést tett, amire én elragadtatással és dicsérően így feleltem: ’Bandi, király vagy!” Egészen komolyan mondta erre: ’Tévedsz, Isten vagyok’.”55 A felsőbbrendű egyéniség-tudatnak, rend- kívüliség-érzetnek, messiástudatnak számos lírai sorát: „Szürke országnak vagyok a királya, Láthatatlan trónom nekem ragyog” (Ne lássatok meg); „Ez életnek a fejedelme Én vagyok” (Keserű imádságok Mylittához); „Isten volnék sokakért” (Mindent másképp szeretnék) és az ezekhez hasonló kijelentéseket egészen a tréfás fotódedikációig idézhetnénk:56 „íme itt van máma / Nincsen hozzá ráma / De hasonlít rám a’, / Olyan mint egy dáma / Holott a rang-száma: /1. Dalai Láma. /így írtam én: Adyd”. Csoda-e, ha ez az égi-földi fejedelem-tudat saját arcképpel ellátott levelezőlapot s azon való levelezést követelt magának. Az ókori császárok, középkori uralkodók pénzre, érmére verették arcmásukat, hogy megismerjék őket. Profilábrázolásuk közvetítette leginkább személyiségjegyeiket. Talán nem véletlen, hogy az első igazi költőfejedelmet, Dantét is profilja tette híressé. A profilábrázolás évszázadok óta meglévő ikonográfiái jelentéstöbbletének értelmezésére napjainkig kevés figyelem fordult: Victor Hugo egy sziklaszirten állva költőóriásként, profilképével lett az ellenállás szimbólumává,57 58 Stefan George csak profilból hagyta magát fényképezni (a Daniéra való tudatos utalással), Picasso, a festők királya is kedvelte saját profilját. Adyról több profilkép is készült, ebből az egyiket (49. tétel) nagyszámban ajándékozta, s Székely Aladárnak, cQ Csinszkának is kedvenc fotójává vált. „Arcéle egészen másképp mutatott, mint szemben az arc” - állította Ady Lajosné.59 A profil mellett a fél- vagy háromnegyed-fordulatba állított arcképek a legsikerültebbek. A formailag megkomponált, erős intenzitású szellemi üzenetet, amelyet a „könyöklős arckép” közvetített, a profilképnek nem sikerült felülmúlnia. 54 Kosztolányi Dezső: A huszonhétéves költő. Nyugat 1919. febr. i6.-márc. 1. 4-5. sz. 201-263.; K. D.: írók, festők, tudósok. Bp., 1958. 1. kötet. 86-90. 55 Dr. Lukács Hugóné Bernát Ilma: Barátságunk emlékei. EmlAE 1990. IV 419. 56 Lásd Kovalovszky Miklós jegyzetét EmlAE 1990. IV 427-428. 57 En collaboration avec le soldi. Victor Hugo photographies de l’exil. Réunion des Musées Nationaux, Paris, 1998. 58 Boncza Berta Ady Endrének, [Csúcsa, 1914. ápr. 1.]: „A nagy profilkép nekem valahogy jobb és kedvesebb, mint az erdőben fölvett grüni...” AEL 1983. 3. 223. 59 Ady L.-né 1942. 367. 17
