E. Csorba Csilla: Ady a portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe (Budapest, 2008)

Ady Endre fényképeiről

»Úgy csókolok én, mint egy isten” (A Hágár oltára) sorhoz hasonlók is felvillanyozhatták. A mások sze­mében felcsillanó kíváncsiság szirénhangja - a vágy, hogy megismerhessék, szemtől szemben lássák - joggal hívta elő Adyból az önmegmutatás óhaját. E gesztusa a sokak által megtapasztalt, megírt zseni-tudatán túlmutató fejedelmi, királyi, nemegyszer isteni jelzővel illetett önfelmutatásához kapcsolható. Kosztolányi Dezső némi iróniával állapítja meg: „Kéziratait (...) s autogrammjait királyi mozdulattal osztogatta rajon­góinak. (...) Öntudata kemény volt, mint a gyémánt.”54 Ady korában más „fejedelmekről”, Petőfiről, Jókairól és Ferenc Józsefről számos levelezőlap volt forgalomban, a Nyugat indulása után nem sokkal Nyugat- levelezőlapok is megjelentek a piacon az írók fotójával, aláírásával, egy-egy művük nyomtatott részletével. Lukács Hugóné visszaemlékezésében olvasható a tréfás, de találó történet: „Ady valami személyes vonat­kozású, imponáló kijelentést tett, amire én elragadtatással és dicsérően így feleltem: ’Bandi, király vagy!” Egészen komolyan mondta erre: ’Tévedsz, Isten vagyok’.”55 A felsőbbrendű egyéniség-tudatnak, rend- kívüliség-érzetnek, messiástudatnak számos lírai sorát: „Szürke országnak vagyok a királya, Láthatat­lan trónom nekem ragyog” (Ne lássatok meg); „Ez életnek a fejedelme Én vagyok” (Keserű imádságok Mylittához); „Isten volnék sokakért” (Mindent másképp szeretnék) és az ezekhez hasonló kijelentéseket egészen a tréfás fotódedikációig idézhetnénk:56 „íme itt van máma / Nincsen hozzá ráma / De hasonlít rám a’, / Olyan mint egy dáma / Holott a rang-száma: /1. Dalai Láma. /így írtam én: Adyd”. Csoda-e, ha ez az égi-földi fejedelem-tudat saját arcképpel ellátott levelezőlapot s azon való levelezést követelt magának. Az ókori császárok, középkori uralkodók pénzre, érmére verették arcmásukat, hogy megismerjék őket. Profilábrázolásuk közvetítette leginkább személyiségjegyeiket. Talán nem véletlen, hogy az első igazi költő­fejedelmet, Dantét is profilja tette híressé. A profilábrázolás évszázadok óta meglévő ikonográfiái jelentés­többletének értelmezésére napjainkig kevés figyelem fordult: Victor Hugo egy sziklaszirten állva költő­óriásként, profilképével lett az ellenállás szimbólumává,57 58 Stefan George csak profilból hagyta magát fényképezni (a Daniéra való tudatos utalással), Picasso, a festők királya is kedvelte saját profilját. Adyról több profilkép is készült, ebből az egyiket (49. tétel) nagyszámban ajándékozta, s Székely Aladárnak, cQ Csinszkának is kedvenc fotójává vált. „Arcéle egészen másképp mutatott, mint szemben az arc” - állí­totta Ady Lajosné.59 A profil mellett a fél- vagy háromnegyed-fordulatba állított arcképek a legsikerül­tebbek. A formailag megkomponált, erős intenzitású szellemi üzenetet, amelyet a „könyöklős arckép” közvetített, a profilképnek nem sikerült felülmúlnia. 54 Kosztolányi Dezső: A huszonhétéves költő. Nyugat 1919. febr. i6.-márc. 1. 4-5. sz. 201-263.; K. D.: írók, festők, tudósok. Bp., 1958. 1. kötet. 86-90. 55 Dr. Lukács Hugóné Bernát Ilma: Barátságunk emlékei. EmlAE 1990. IV 419. 56 Lásd Kovalovszky Miklós jegyzetét EmlAE 1990. IV 427-428. 57 En collaboration avec le soldi. Victor Hugo photographies de l’exil. Réunion des Musées Nationaux, Paris, 1998. 58 Boncza Berta Ady Endrének, [Csúcsa, 1914. ápr. 1.]: „A nagy profilkép nekem valahogy jobb és kedvesebb, mint az erdőben fölvett grüni...” AEL 1983. 3. 223. 59 Ady L.-né 1942. 367. 17

Next

/
Thumbnails
Contents