E. Csorba Csilla: Ady a portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe (Budapest, 2008)
Fénykép-ikonográfia
71 1. KÉSZÜLT: Budapest, 1915 őszén 2. FOTÓ: Székely Aladár 3. MÉRET: a) 165 X 224 mm b) 160 X 226 mm c) 87 X 135 mm d) 163 X 224 mm e) 180 X 240 mm f) 165 X 227 mm g) 163 X 227 mm h) 165 X 225 mm 4. LELŐHELY: a) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 1987/1. b) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 1987/2. c) PIM Művészeti Tára. Ltsz. 1987/3. d) PIM Művészeti Tára. Ltsz. F. 2008.4.1. e) MFM Jelzete: 73- 364. f) MNM Történeti Fényképtára. Ltsz. 94.188. g) Kiss Ferenc (Budapest) tulajdona h) Ismeretlen helyen (a Custos-Zöld Könyvesbolt és Antikvárium 2003. V. 15-i aukcióján szerepelt) 5. ELSŐ MEGJELENÉS: Ady L. 1923., a 208-209. oldalak között 6. RÁJEGYZÉS: Az a) kép alatt, a paszpartun Ady autográf tintaírásával: Kedves jó, igaz embereinknek, Löwensteinéknek hű barátsággal és szeretettel - Ady Endre Csúcsa, 7976 márc. elején A b) kép jobb alsó sarkában Boncza Berta tintaírásával: „Csinszka”. A d) fotó alatt, a 270 x 340 mm-es paszpartun Csinszka írásával a dátum: „1916. március 14.”, valamint a dedikáció: „Igaz gyermeki szeretettel és hozzátartozással”, Ady autográf aláírásával: Bandi, sőt Bangyi, majd ismét felesége írásával: „és Csinszka”. Jobb oldalon a fényképész, Székely Aladár ceruza-aláírása. A g) kópia (melynek jobb sarka kissé sérült) szerepelt a Studio Antikvárium 2000. április 29-i, 6. árverésén (37. tétel), majd a Központi Antikvárium 2002. november 22-én tartott 86. árverésén (34. tétel), ahová Marti János gyűjteményéből került. A kép alatt a paszpartun: először Csinszka írásával: „Fenyő Pannikának nagyon nagy szeretettel / (innen Ady autográf tintaírásával) Ady bácsi (de nemcsak Pannikának, hanem / az ő kedveseinek: szüleinek s testvéreinek / is egy kicsit).” A kép alatt, baloldalt Csinszka írásával a dátum: „1916. március 14.” A keretben lévő h) képnek az általunk közöltnél kissé teljesebb a képkivágása. A kép alatt a fényképész aláírása és Csinszka kézírásával a dátum: „1916. március 14-”, a hátoldalon Székely Aladár Gara Arnold által tervezett címkéje. Az Új Idők 1944. augusztus 5-i, 31. számának 129. oldalán Mátyás Ferenc közli az akkor felfedezett h) kópiát, melyen a kép felett, a paszpartun Boncza Berta tintaírásával a következő, Boncza Miklósnak szóló ajánlás áll: „Édes Apámnak mindég [!] szerető gyerekei 1915 Karácsony Bandi és Bertuka." 7. SZEMÉLYEK, MAGYARÁZAT: A képen Ady feleségével, Boncza Bertával (Csinszka) látható. Az a) kép ajánlásában említett Löwensteinékra lásd a 28. számú tétel 6-7. pontját. A d) fotó ajánlása - a képet a PIM Művészeti Tárának ajándékozó leszármazottai szerint - Vészi Józsefnek szól, aki a Budapesti Napló alapító főszerkesztőjeként a Nyugat megindulásáig lapjában Ady számára tág publikációs lehetőséget biztosított. Ady atyai barátja a Csinszkával történő házasságkötés útját is igyekezett egyengetni a mereven elzárkózó apánál, Boncza Miklósnál. A g) kópia Fenyő Miksa lányának, illetve a Fenyő családnak szól. Ady 1916. március 13-án Csúcsáról Fenyő Miksának írott levelében említi a képet: Nőm spórolás okából velünk hozza föl posta helyett fényképünket számotokra (AEL 1983- 3-158.). A h) fotót levél kíséretében küldte el Csinszka Boncza Miklósnak, aki azt haláláig a szobájában tartotta (lásd dr. Némethy Károlynak, Boncza Miklós barátjának visszaemlékezését: EmlAE 1993. V. 302.). A fotónak a PIM Művészeti Tárában megtalálható az eredeti üvegnegatívja (ltsz. 1987., mérete: 179 x 239 mm) és Székely Aladár által készített két reprónegatívja is (ltsz. 1987., mérete: 75 x 105 mm). Rippl-Rónai József e fotó felhasználásával készítette tusrajzát Adyról (PIM Művészeti Tára. Ltsz. 75.203.I.). A felvétel keletkezési idejére s a képpel egy időben készült fotókra nézve lásd a 67. számú tétel 7. pontját. 170
