E. Csorba Csilla: Ady a portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe (Budapest, 2008)
Ady Endre fényképeiről
szabómesternél dolgoztatott, Ady Orbók Attila öltönyét meglátva, azonnal csináltatott magának is egy nyári öltönyt, amely árának rendezése az időben még a költő iránti tisztelet jegyében fogant: „ruha ára a költő versei által nyújtott gyönyörűséggel kiegyenlítve” - közli a szabómester. Steinfeld Nándor titkári minőségében gyakran továbbította a megrendeléseket: „Küldess Brachfelddel utánvéttel egy szép kamás- nit, jobbat, mint a tavalyit, bőrrel szegett világosszürkét. Egy fehér inget mancsettásat (majd máskor veszek többet), két hosszú kötős, szép nyakkendőt, egy vagy két pár harisnyát, hosszút, egészen feketét s egy fél tucat zsebkendőt, egyszerű A-val. ”23 „ Vegyél két kézelős, jó téli, fehér úri inget, s tizenkét zsebkendőt (ez utóbbiakat esetleg nem Brachfeldnél s A monogrammal). Az ingek zsakett-, illetve frakkingek legyenek. Talán két zöldes, hosszú kötős nyakkendő is rám férne.”24 A személyiség sokoldalú hatásához Ady szerint - talán más költőknél is hangsúlyosabban - az öltözet szorosan hozzátartozott. MASOK TEKINTETE ÁLTÁL LÉTEZNI A zseni iránti kíváncsiság, tisztelet, az ellentmondásokkal teli alkat kisugárzásának, környezetére gyakorolt kihívó hatásának szubjektív-objektív megfigyelése rajzolja ki azt az ezer színben pompázó arcképet, amelyet a ma kutatója a lassan 90 éve elhunyt költőről magában kialakíthat. A „száz arcban” önmagát kínáló lírikus, aki kívánja, hogy „látva lássák”, aki büszke öntudattal hirdeti: „De az igaz: én vagyok, / De a magyar: én vagyok” (Egy harci Jézus-Mária), aki az én-tudat őszinte megnyilatkozásaként vallja: „Természettani törvény, hogy utánam ötven esztendeig nem jön hozzám hasonló költő”,25 valószínűleg életében sem bánta-bánta volna, ha még többet tud róla olvasótábora. „A portré középpontja az élő személy, állandó háttere a mű. Az arckép karakterét ez a háttér adja meg, tudott jelentőségével, hatásával, fennmaradásának tekintélyével...” - írja a történeti személyiségek kapcsán a portréról Halász Gábor esszéista.26 Ady költészetében, elsősorban pályakezdésekor a „háttér és az arckép” szimbiózisban él: „Ady első köteteinek poétikai hangoltsága (...) olyan versnyelvi teret képez meg, amelyben 23 Ady Endre Steinfeld Nándornak, [Csúcsa, 1914. okt. 10.] AEL 1983. 3.109. 24 Ady Endre Steinfeld Nándornak, [Érmindszent, 1914. okt. 1.] AEL 1983. 3.105. Ady Brachfeld fehérneműs számláját sem egyenlítette ki. 25 Kovalovszky Móricz Virág kéziratából idézi a fenti mondatot. EmlAE 1987. III. 619. 26 Halász Gábor: Portré és tabló. In: Tiltakozó nemzedék. Bp., 1981.1022. ÍO
