Huber Beáta (szerk.): Két út egy pálya. Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós emlékére (Budapest, 2019)
II - Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós - Két út, egy pálya - Gábor Miklós - Hit és kiábrándulás
61. Sztyepan szerepében Rajczy Lajossal és Tompa Sándorral Alekszandr Kornyejcsuk: Ukrajna mezőin Nemzeti Színház, 1953 Nálam nem volt szó csalódásról sem, az én esetem nem a „szép és nemes" tragédia volt, amikor egy jó szándékú ifjú kiábrándul egy eszméből, egy igazságból, bár voltak lelkes korszakaim is. [...] De amikor a Pártról kiderült ez meg az, mindenféle gyönyörű dolog, amikor a Párt általános lebögése elkezdődött, mintha nem is lettem volna meglepve! Mintha ezt én mindig tudtam volna, ez a zavar, ez a nem tágító érzés, ez mindent tudott! Csak éppen eddig nem figyeltem rá, ahogy o drámákban a bűnösök nem figyelnek a lelkiismeretükre, de mostanra a zavar felőrölte ellenállásomat, a napvilágra került tények csak kimondták, amit nekem is ki kellett mondanom, hazudok! ezt a szót kellett használnom. [...] ez a zavar legyőzött, erősebbnek bizonyult, mindig győztest játszó logikám végre beismerte a közhely igazságát: megismerhetem, de megváltoztatni nem tudom magam! Holott én a marxizmustól éppen ezt vártam, hogy mássá tesz. Gábor Miklós: Egg csinos zseni. Budapest, Magvető, 1995.246-247. 62. Jago szerepében William Shakespeare: Othello Nemzeti Színház, 1954 1954. máj. 18. Ez aztán a pokoli nap. Teljesen berekedtem, és ráadásul megint a ciprusi kép! Csődöt mondok. Leáll a fantáziám. Szervezetem nem működik. Ott, helyben, a színpadon, megszűnők színész lenni. Csak nézem Majort, leállva, szinte félreállítva, és nem értem, miért nem ö játssza Jógát? Ezerszer jobban csinálja, mint én! Csak mert egyszer nagyravágyásból hiúságból fejembe vettem, és kértem tőle? Felmondom a szöveget, de közben már eldöntöttem, hogy visszaadom o szerepet, csak fejezzük be a próbát, közben rémült is vagyok, hogy ez már az idegösszeomlás, de akkor már elhatároztam: más pályára megyek, ámbár mit tudok én, mihez értek én a színészeten kívül? Gábor Miklós: Egg csinos zseni. Budapest, Magvető, 1995.48. 5 6 ♦ KÉT ÚT, EGY PÁLYA, 100 ÉV 63. Major Tamás Jago szerepében William Shakespeare: Othello Nemzeti Színház, 1954 1954. máj. 19. Még az is lehet, hogy Major a nagy cselszövö is csak eszköz Gellért kezében. Aztán megbeszélés. [...] És mi lenne, ha legalább a Párton belül azt mondanánk, amit gondolunk? Este felkeres Szilágyi Bea, izgatja, miért kellett nekem a minisztériumba mennem, mi az, amiről ö nem tud, miért Jánosinál voltunk, miért nem a pártközpontban, R. Katónál, R. Kató miért nem tudott az egészről - Nonn R. Kató ellen, R. Kató Kende ellen, Kende Major ellen, Major Gábor ellen - és így tovább a végtelenségig, no nem, ebből a körből én kilépek, ehhez a játszmához én túl gyenge vagyok! Gábor Miklós: Egg csinos zseni. Budapest, Magvető, 1995.50.
