Huber Beáta (szerk.): Két út egy pálya. Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós emlékére (Budapest, 2019)

II - Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós - Két út, egy pálya - Gábor Miklós - Képzelet és valóság

14. A magyar hadosztály vonulása, 1944 I Gábor Miklós saját készítésű felvétele

2 4 ♦ KÉT ÚT, EGY PÁLYA, 100 ÉV

Sokat kellett hazudnom életemnek ebben a szakaszában. Miközben a napló, amiben mindaz benne volt, ami valójában történt - és aminek egy részét később kiadtam a kihallgatásom alatt mindvégig ott volt a szalmazsákomban. Ha ezt elolvassák, fölakasztanak. De nem volt szívem széttépni a kéziratot.

Bóta Gábor: „Képzelgő kamasz vagyok”. Egy találkozás Gábor Miklóssal. In: Magyar Hírlap, 1998. július 11.

15. Harc közben, 1944

Valaki valahol elsütött egy páncélöklöt. Közben a házakból is lőttek, ott fütyültek körülöttünk a golyók. De ezt csak néha vettük észre, ha jutott rá időnk. Például, amikor Pill és Kovács lebújtak az árokba, én meg a lövegtolpon üldögélve talán azon gondolkodtam, milyen hülyeség is, hogy én az oroszokra lövök. Pill odakiáltott valamit, én nevettem és visszakiabáltam. Nem hittem el, hogy eltalálhatnak. Jobbról-balról lőttek rám, én meg ott üldögéltem és ráértem. Ez az: ráértem! Aztán mégiscsak túl sűrűn jöttek a golyók, a szerep elvesztette értelmét, én is lebújtam az árokba. De akkor meg ismét feltűnt a harckocsi, [...] gyorsan és gyorsítva kapkodtunk, toltuk o löveget, töltöttük a gránátot, állítottam a műszert, némely műszaki mozdulat gondos kimértsége ellentétben állt az egész jelenet gyorsaságával.

Gábor Miklós: Kicsi-világ-háború. Napló, huszonöt évesen.

Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1976.74