Huber Beáta (szerk.): Két út egy pálya. Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós emlékére (Budapest, 2019)

II - Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós - Két út, egy pálya - Bessenyei Ferenc - Egy színész örökké színész

178. Kegyelmi pillanat a színpadon túl, 1990-es évek

Mióta férfiak vagyunk, két „embert” tudunk szeretni: a kedvesünket és a lovunkat.

A kedvesünk elé odaállunk egy szál piros rózsa mögé bújva, feszengünk, hogy elfogadja-e és azt mondjuk: szeretlek. A lovunkhoz odaállunk egy szem cukorral és simogatással, s tudja, hogy szeretjük.

Ezek a mi nagy szerelmeink... A lovaglás társasjáték. És szenvedély. S mitől válik azzá? Kimondom: az uralkodás az oka. Kézben tartani, irányítani egy hatmázsás akaratot, az fantasztikus érzés.

Úrrá lenni, befolyásolni. Irányítani, egyszer kényszeríteni, máskor okosan engedni. Mindent elmondani csizmaszárral, comberövel, derékmozdulattal. Úgy, hogy megértse. Mert megérti. Pontosan tudja, mit és hogyan szoktunk csinálni, merre járunk.

https://www.lovaskalendarium.com/news/lovas-emlekek-bessenyei-ferencrol/

(letöltés dátuma: 2019. augusztus 15.]

BESSENYEI FERENC ♦ 155