E. Csorba Csilla: A kamera poétája. Adré Kertész-fotó a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből (Budapest, 2019)
E. Csorba Csilla: A kamera poétája. André Kertész fotói a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiben / Csilla E. Csorba: The Poet of the Camera Photographs by André Kertész in the Collections of the Petőfi Literary Museum
E. Csorba Csilla A kamera poétája André Kertész fotói a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiben Bevezetés Ady Endre halálának századik évfordulója alkalmával mi lehet szebb, mint emlékét egy világhírű magyar fényképész, André Kertész felvételeivel megidézni, s segítségükkel újra bejárni azokat a párizsi helyszíneket, melyek a költő lábnyomát, pillantását őrzik, s melyeket oly sok versben, prózában ő maga is megörökített. Kertész fotósorozata három sorsdöntő találkozás eredménye: az egyik Adyé Lédával, akinek döntő hatása volt a költő Párizs-élményének alakulásában, a másik Adyé Bölöni Györggyel, aki első találkozásuktól haláláig az Ady-kultusz őrzésén fáradozott, és végül Bölönié André Kertésszel, aki már mint elismert fotóművész vállalkozott Az igazi Ady című, 1934-ben napvilágot látott kötet illusztrálására. Kertész Andor (André) Budapesten egy középosztálybeli családban született 1894. július 2-án, éppen százhuszonöt éve. Az egyetemes, egyben a magyar fotótörténet e jeles napját nem ünnepelhetnénk méltóbban, mint azoknak az alkotásoknak a társaságában, amelyeket barátairól, barátaiért, barátainak készített, mindenfajta külső elvárás mellőzésével. A kettős évfordulóra a Petőfi Irodalmi Múzeum (továbbiakban PIM) és filiáléi, a Kassák Múzeum, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményeiben található André Kertész-képeket válogattuk össze, rendeztük laza tematikus egységbe.1 Kertész valamennyi műfajban alkotott: készített portrét, csendéletet, riportot, életképet, utca- és városképet, de ezek között nincs éles határvonal, így a fényképeket alkalmi csoportosításban tárjuk az olvasók elé. André Kertész hosszú alkotópályája során a százezret jóval meghaladó számú fényképet készített. Felvételei között természetesen vannak önmagának szóló vázlatok, a pillanatot nem tökéletesen megragadó közepes, vagy kevésbé sikerült privát fényképek, mint ahogy egy festő életműve is sokfajta tanulmányt, skiccet, befejezetlen művet tartalmaz. Az Irodalmi Múzeum gyűjteményeibe került Kertész-képek nem mind művészi rangú alkotások, hanem a különböző 18
