Kovács Ida (szerk.): Ottlik képeskönyv (Budapest, 2013)
Életrajzi adatok
ahhoz, hogy erre rászoruló barátai számára hamis, életet mentő igazolványokat szerezzen. 1944/45 telén pasaréti lakásukon bújtatják Vas Istvánt és menyasszonyát, Kutny Mária Magdolnát. A Magyar Csillag - a Nyugat folytatása - márciusi és áprilisi számaiban részletekben közli a Hajnali háztetők első variánsát. A közlés a folyóirat megszűnése miatt abbamarad. januátjában az ostrom alatt meghal egyik legközelebbi barátja, katonaiskolai társa, a nála egy évvel idősebb Örley István, akinek személyisége, jelleme bizonyos fokig hozzájárult az Iskola a határon és a Hajnali háztetők lapjairól megismert Medve Gábor alakjának megformálásához. Január 16-án Berény Róbert, Márffy Ödön, Vilt Tibor, Vas István és Dessevvffy Gyula társaságában Ottlik aláír egy nyilatkozatot, kiáltványt, amely a művészeti élet politikától való mentességét és a tehetség befolyás nélkül való szabad érvényesülését tűzi ki célul. A beadványt a szovjet parancsnokságra kell benyűjtaniuk. Külföldre távozik másik legközelebbi katonaiskolai barátja, Sándor Károly Dániel, akinek alakja szintén nagy vonalakban, s nem kulcsfiguraként, felsejlik az Iskola a határonban (1. Szeredy Dániel). Kapcsolatuk Sándor 1977-ben bekövetkezett haláláig fennmarad. Ottlik (1957-ig) a Magyar Pen Club titkára lesz. Ősszel a Magyar Rádió Irodalmi Osztályán alkalmazzák munkatársként. 1945 őszétől 1947 tavaszáig Huszonöt év magyar irodalma címmel sorozatot szerkeszt, amelynek előadásait hetente maga olvassa fel a rádióban. A sorozat később kényszerűen megszakad. Nyáron, miután eladják Riadó utcai lakásukat, feleségével Gödöllőre költöznek. Ősszel itt látogatja meg őket Ottlik barátja, az 1937 óta külföldön élő brácsaművész, Koromzay Dénes, a Magyar Vonósnégyes egyik tagja. Elkészül A Valencia-rejtély című hangjáték első kéziratos változata, de ennek bemutatására a rádióban Ottlik elbocsátása miatt már nem kerül sor. Májusban Heltai Jenővel, Passuth Lászlóval, Uubay Miklóssal és Zádor Annával együtt részt vesz a Pen Club zürichi kongresz- szusán. Svájc után Olaszország: nyáron fél évet Rómában tölt a Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. Nincs itthon, amikor október 18-án meghal édesanyja. Ottlik megörökli a gödöllői házat és a Kecskemét környéki 72 hold földet. Elbocsátják a Rádiótól, azaz „elnyeli őt a történelem krimije”, ahogyan később fogalmaz állása elvesztésére utalva. Elkészül az Iskola a határon első verziója, már nyomdába kerülhetne, de Ottlik visszakéri a kéziratot, hogy tovább dolgozzon rajta. Ottlik felesége kézbe veszi a gödöllői háztartás irányítását. A jobb megélhetés érdekében kosztos diákokat tartanak. Így kerül hozzájuk Szunyogh László, Zlinszky György és Várady Brenner András, akiket szükség szerint Ottlikné Gyöngyi korrepetál is. A gödöllői házban gyakran vendég Vas István, Szántó Piroska, Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Réz Ádám. Ottlik csütörtökönként feljár Pestre, részben hivatalos teendőit intézi, részben pedig, hogy találkozzon barátaival, az Újhold körének tagjaival: Nemes Nagy Ágnessel, Lengyel Balázzsal, Rónay Györggyel, Pilinszky Jánossal, Mándy Ivánnal, novemberében az Adófelügyelőség állandó zaklatásai miatt Ottlik átengedi 52 hold földjét az államnak, megtartva 14 holdat. Kuláklistára kerül, ezért kénytelen lemondani a maradék földről is.
