Kovács Ida (szerk.): Balatoni nyár. Írófényképek az 1950-es, '60-as, '70-es évekből (Budapest, 2018)
Balatoni nyaralók
Németh László unokáival kártyázik, Sajkod,1969, MTI Fotó - Molnár Edit felvétele A magam gyerekein mindent megfigyeltem - tudtam, mikor rezzentek meg az első hangra, mikor virágzott ki szájukon a mosoly, mikor formálódott gügyögéssé a szájukban gurgulázó hang... A kis Lacin nem figyelek meg semmit, csak vigyázok rá, hogy a szörnyű szükségletek kapcsán, amik az életet jelentik - minél kevésbé ismerje meg a szenvedést. Csillának számítgatom: „Napi nyolc deci folyadék - az az ő testéhez viszonyítva annyi, mintha neked az ötven kilóddal napi nyolc liter sűrű levest kéne magadba lefetyelned. Az ő éhsége ennyiszer nagyobb a tiednél; ezt a fenevadat nem szabad szegény hasában tombolni hagyni...” Ebből az inkább az egész emberiségnek, mint a kis Lacinak szóló általános részvétből csak a lányomék sajkódi házikójában alakult ki valami igazi nagyapa-unokai viszony vagy inkább viszony-féle. Németh László: Az unoka. In: uő: A kísérletező ember. Bp., Magvető-Szépirodalmi, 1973, 334. 118 Balatoni nyár
