Lator László: Orbán Ottó - Hang-kép-írás 2. (Budapest, 2007)
Ostromgyűrűben
Dal a teremtett világról Hallod-e, te Öregembert Ez volna a te teremtett világodt Ez a sötét kozmosz, teli rejtelemmel, Hol szupernóvákkal gyújtasz világot t A mítosz a két lábon járó majomember álma. A légtérben nem szállnak angyalok. Isten van vagy nincs. Küszködve, meg-megállva Tartok a sír felé gyalog. Dal a test fáradtságáról Hatvanöt év, majd hatvanhat, A versem lassan megtelik halállal. Anyagfáradás ellen nem hat Sem buzgó ima, sem duhaj madárdal. jön a fűfrizurás tavasz, de nem nekem, Hozzám kopasz jegével a tél köszön be, És eltemetem énekem Az üres szóközökbe.
/
