Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Baló Elemér emlékezése pályafutására. [Budapest, 1956]
Két lelkes, derék elvtársról emlékszem még meg, akik erős harcosai voltak a munkás kul- túrfrontnak. Somló István,58 a magyar színészet egyik büszkesége, a mai Nemzeti Színház egyik vezető színésze, akkor a Vígszínház oszlopos tagja, aki nagyon sok legális és illegális mozgalmi előadáson vett részt 1923-tól egészen a felszabadulásig. A másik Jákó Pál.59 Az 1930-as évek elején önként jelentkezett mozgalmi munkára. Összehoztam Martos Flórával,60 akivel együtt bukott le, és többévi börtönbüntetéssel sújtották. Jákó nemcsak a kultúrfron- ton tevékenykedett, részt vett a konspirativ munkában is, amibe belékapcsolódott Bálint György61 is - ma a szegedi színház főrendezője. Öt is bebörtönözték. 58 Somló István (Szolnok, 1902. máj. 8.-Bp., 1971. ápr. 5.): színész, rendező, színházigazgató. Színiakadémiai tanulmányait félbeszakítva 1923-ban a Renaissance Színházhoz szerződött, majd a Belvárosi Színházban (1924-1926) és a Vígszínházban (1926-1939) játszott. A második világháború idején zsidó származása miatt leparancsolták a színpadról. Pályáját 1945-ben a Vígszínházban folytatta. Az 1948-1949-es évadban Tolnay Klárival és Benkő Gyulával a színház igazgatója volt. 1949-től a Belvárosi Színházban, 1951-től a Nemzeti Színházban lépett fel. 1959-1962 között ismét a Vígszínházát vezette. 59 Jákó Pál (Bp., 1901. jan. 18.-Bp., 1977. nov. 11.): színész, rendező, színházigazgató. A színiakadémiát 1925- ben végezte el. A következő évet Párizsban Georges Pitoéff színházában töltötte. 1926-tól 1929-ig a pécsi színház színésze és rendezője, 1929-1930-ban az Országos Kamara Színház, 1930-1931-ben a Magyar Színház, 1931-1932-ben az Új Színház tagja volt. 1931-ben bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba, szavalóesteken szerepelt, s Jákó-csoport néven munkásszervezetekben vezetett színjátszó csoportot. 1933-1934-ben a Magyar Játékszín Kamaraszínházzal a vidéket járta. A fővárosban politikai nézetei miatt nem kapott állandó szerződést. 1933-ban az Új Színpad színésze és titkára volt. 1931-ben és 1938- ban letartóztatták. A második világháborúban munkaszolgálatra vitték. 1945-től 1949-ig a Madách Színház, 1950- 1951-ben a Dunántúli Népszínház, 1951-1952-ben az Állami Faluszínház, 1954-1956 között ismét a Madách Színház, 1957-től 1961-ig a Miskolci Nemzeti Színház művésze volt. 1957-től 1961-ig ő igazgatta a miskolci társulatot. 1948-1950 között a színészszakszervezet főtitkára, 1950-től 1956-ig a Művészeti Dolgozók Szövetsége központi vezetőségének tagja. 60 Martos Flóra (Bp., 1897. szept. 28.-Prága, 1938. dec. 30.): vegyész. Orvos akart lenni, de tanulmányainak költségeit családja nem tudta fedezni. Röntgen-asszisztensként dolgozott a Charité Poliklinikán. 1918-ban lépett be a Szociáldemokrata Pártba. A Tanácsköztársaság idején a gyermekbarát mozgalomban tevékenykedett. A bukás után - különösen a zalaegerszegi internáló táborban - segítette az elítélteket. Az újjászervezett Magyarországi Magántisztviselők Szövetségében került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal. 1927-ben megszervezte a Vörös Segélyt. 1930-ban letartóztatták; nyolc hónapot töltött börtönben. Ezt követően többször fogták perbe. Súlyos betegségén Prágában próbáltak segíteni. Baló Elemért, Martos Flórát, Jákó Pált, Friedmann Imrét, Weiner Miklóst és Krämer Arnoldot 1932. áprilisban az állam- és társadalmi rend felforgatása címén kommunista szervezkedésben való részvételük miatt (pártlap szerkesztése?) fogták perbe. 61 Bálint György (Bp., 1906. jan. 20-Bp., 1995. aug. 8.): színész, rendező. 1927-ben végzett az Országos Színészegyesület színiiskolájában. 1925-től ösztöndíjasként a Renaissance Színházban, 1927-1929-ben az Új Színházban, 1929-1930-ban Debrecenben, 1930-1935 között Kassán és Ungváron, 1935-től 1938-ig a Belvárosi Színházban játszott. A második világháború után 1946-1948-ban a Madách Színház színész-rendezője, Hont Ferenc távozása után főrendezője lett. 1949-1951-ben az Ifjúsági és a Vidám Színházban dolgozott. 1951- ben a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki. Majd Pécsett, Szolnokon, Győrött, Kaposváron és Egerben dolgozott. 1966-ban nyugdíjazták. 90
