Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színházi műhelymunka - A Budai Nagy Antal levelesládája. Kós Károly Budapesten, 1937-1942

Erre a levelemre válasz nem jött, ellenben a Vígszínház hivatalos kommünikéiből tisztában voltam már azzal, hogy Bánffy Miklós gróf a Vígszínházhoz juttatta el Kós Károly darabját,8 amely pedig tárgyánál, alakjainál, levegőjénél és problematikájánál fogva egyedül és kizárólag a Nemzeti Színház színpadán érhette volna meg a műhöz méltó legméltóbb előadását.

Ezek az előzmények különösképpen indokolttá teszik szerény meggyőződésem szerint azt, hogy a Nemzeti Színház ne szolgáljon ki szervilis módon egy magánszínházat akkor, amikor a szóban forgó konkrét eset kapcsán kifejezetten a Nemzeti Színház repertoárja és műsorpolitikája ellen kíván támadást intézni.

Ismételten kérve Nagyméltóságodhoz való fordulás esetén a Vígszínház kérésének megtagadását,9 vagyok Nagyméltóságodnak mindenkor szolgálatára készen és mély tisztelettel: N. A. igazgató

OSZK SZTFond 5/144, 41-48f. Gépirat másodpéldánya Németh Antal tintaírású szignójával.

8 A Vígszínház jogdíjakat nyilvántartó könyvébe (OSZK SZT Irattár 374, kötetes iratok) a 880. szám alatt jegyezték be a Budai Nagy Antalra vonatkozó adatokat. E szerint a Révai Irodalmi Intézettől érkezett be 1936. december 19-én; a darab ugyanazon a napon szintén a Révaitól „vétetett meg” 8% tantiem és ezer pengő előleg kikötésével, továbbá a színháznak opciót kötöttek ki két további darabra. A premiert 1937. december 31-ig kellett megtartani.

9 Nem tudni, hogy Bánffy gróf befolyása eszközölte-e ki, hogy a Nemzeti Színház - mint ahogy ezt a későbbi levelek látni engedik - mégis átengedett némi jelmezt és bútort a Vígszínháznak.

548