Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színházi műhelymunka - A Budai Nagy Antal levelesládája. Kós Károly Budapesten, 1937-1942

Kós Károly levele Jób Dánielnek

Sztána, 1936. novjember] 30[.]

Igen tisztelt Igazgató Uram!

Kádár Imre1 szólott nekem tegnapelőtt, illetőleg hozta Igazgató uram üzenetét, hogy a Budai Nagy Antalhoz csináljak díszleteket.2

Én annak idején, amikor a darabot írtam, egészen természetesen felvázoltam magamnak a színpadalaprajzot, hiszen anélkül nem tudtam volna úgy mozgatni alakjaimat, hogy valahogy össze ne ütközzenek, és baj ne legyen abból, s valahogy olyan önhitt voltam, hogy semmit a rendezőre bízni nem akartam. Amikor Bánffy gróf úr3 olvasta darabomat, úgy egyeztünk meg, hogy én a díszletvázlataimat neki átadom, s miután neki ebben nagy gyakorlata van (nekem meg semmi), volt szíves a díszletezésnek a színpadtechnikával megegyező, ill. azzal nem ellentétes kivitelezését vállalni. Én tehát most, hogy Igazgató uram üzenetét vettem, vázlataimat egy kis színnel is bekenve felküldtem Bánffy gróf úrnak, és kértem őt, hogy a továbbiakban ő rendelkezzék. Éppen így a kosztümökben is fog rendelkezni, mert ehhez is jobban ért, mint én, hogy a XV. század elején miféle kosztümök voltak lehetségesek. Én természetesen ezekre egy héten belül vázlatokat rajzolok, és neki felküldöm.

1 Kádár Imre (Komárom, 1894. jan. 12.-Bp., 1972. nov. 13.): színházigazgató, rendező, drámaíró, műfordító. A budapesti jogi egyetemen szerzett diplomát. Az első világháborúban megsebesült, hazatérve bekapcsolódott a Galilei kör munkájába, és részt vett az 1918-as forradalomban. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, Kolozsvárott telepedett le. Több lap - Keleti Űjság, Napkelet, A kulissza (1922-23) főmunkatársa, szerkesztője, illetve a Mai Világ és az Erdélyi Hétfői Hírlap főszerkesztője volt az 1920-as években. Részt vett az Erdélyi Szépmíves Céh megalapításában. 1933-1940 között a kolozsvári és a nagyváradi Magyar Színház igazgató-rendezője volt.

2 A színlapon Kós Károly neve szerepelt díszlettervezőként, de az újsághírekből az derül ki, hogy Vörös Pál, a Vígszínház állandó tervezője is részt vett a szcenikai munkában. Kós Károly elégedett volt az elkészült díszletekkel, de nem hallgatta el azt sem, hogy nem őt illeti egyedül dicséret: „a kivitelezés és sok más ötlet, ami belekerült Vörös Pál érdeme.” (Mjáriáss] I[mre]: Erdélyi író találkozása a Vígszínházzal. Budapesti Hírlap, 1937. január 19.)

3 Bánffy Miklós, gróf; Kisbán (Kolozsvár, 1874. dec. 30.-Bp., 1950. jún. 6.): író, politikus, külügyminiszter, festő, rendező, díszlet- és jelmeztervező. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Budapesten végezte. 1906- tól 1909-ig Kolozs vármegye és Kolozsvár főispánja. 1901-től országgyűlési képviselő. 1912 és 1917 között az állami színházak intendánsa volt Budapesten. Ebben a minőségében támogatta az Operaház és a Nemzeti Színház modern rendezési és szcenikai törekvéseit, olykor rendezett és tervezett is. 1921 és 1922 között a Bethlen-kormány külügyminisztere. 1926-ban visszaköltözött Erdélybe, részt vett az Erdélyi Helikon megalapításában és annak munkájában.

533