Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színház és társadalom - Szűcs László emlékezése a Király Színház két premierjére. Buenos Aires, 1971 (részletek)

Föld Aurél kedden délben, amikor értesült arról, hogy az esti előadásba ilyen előkelő vendégek érkeznek, azonnal telefonösszeköttetésbe lépett Kálmán Imrével; értesítette a kormányzó esti látogatásáról. Kálmán Imre, felesége társaságában pontosan megjelent az előadás kezdetére az egyik erkélypáholyban. A vendégek tiszteletére Kálmán az első és második közjátékot személyesen dirigálta.

Ezután az előadás után a kabinetiroda külön leiratban gratulált Kálmán Imrének új szerzeményéhez. Előadás után bejött az öltözőmbe, és köszönőleg gratulált ismét. Kálmánra nem ismertem rá. Egészen más magatartást tanúsított velem szemben, mint a premierig. Már nem volt oly hivatalos hozzám, hanem baráti közvetlenséggel fogadkozott, hogy minden körülmények között felvisz Bécsbe, az öregedő Marischka44 helyett.

Ez a világhírű, befutott komponista talán még szerényebb volt Lehárnál45 is. Ez talán úgy értelmezhető, hogy Lehár megjelenését mindig egy „nimbusz” vette körül, melyből ő szerényen kibújt. Kálmánt ez [a] nimbusz, nevezzük magyarul, ez a dicsfény, közbecsülés nem övezte olyan mértékben, mint Lehárt.

A különbséget kettőjük között emberjellemzésben talán úgy tudnám meghatározni, Lehár szerény volt, Kálmán egyszerű. Lehár nem magas, de korpulens termete sikeresebb fellépést biztosított a közönség előtt, mint Kálmán kicsi, szimpla, gömbölyded exteriőrje. Meg aztán Lehárnak már nagy rutinja volt közönség előtti szereplésben még katonakarmester korából, a sok katonai zenekar térzenéinek dirigálásával.

Szerzeményeikben mind a kettőt a téma eszményszerűsége vezette a zene életre keltésében, megvalósulásában. De amíg Lehár sohasem gondolt szerzeményeinek anyagi sikerére, Kálmán tudatosan igyekezett populáris motívumokból felépíteni zenéjét, hogy az kellő anyagi sikerekkel járjon. Kereskedőcsaládból való származását, vérbeli muzsika-kereskedői gondolkozását legjobban egy velem kapcsolatos jellemzése árulta el, melyet az Ördöglovas premierje után mondott Föld Aurélnak: „Európában két énekes van, ki jól el tudja adni a dalt:

ellenforradalmi kormány hadügyi államtitkára, 1919. júliustól Bécsben a szegedi kormány meghatalmazottja. Horthy bizalmas híve. 1923 nyarán kilépett a kormánypártból és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot. 1928-ban megegyezett Bethlen Istvánnal, visszatért az Egységes Pártba és hadügyi államtitkár lett. 1929 októberétől honvédelmi miniszter; 1932-től haláláig miniszterelnök volt.

43 Kállay Miklós (Nagyhalász, 1887. jan. 23.-New York, 1967. jan. 14.): politikus, miniszterelnök. 1920-1922 között a nagykállói járás főszolgabírója, 1922-től 1929-ig Szabolcs vármegye főispánja, 1929-1930 között kereskedelemügyi államtitkár, 1931-ben országgyűlési képviselő lett. 1932. október 1-től 1935. január 9-ig a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere. 1936-tól 1942-ig az Országos Öntözési Hivatal elnöke. 1942. március 9-én Horthy miniszterelnöknek nevezte ki. A német megszállás után elfogták, később koncentrációs táborban őrizték. 1945 után Olaszországban, majd 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le.

44 Marischka, Hubert (Brunn am Gebirge, 1882. aug. 27.-Bécs, 1959. dec. 4.): osztrák színész, énekes, rendező és forgatókönyvíró. Ernst Marischka bátyja. Pályáját 1904-ben St. Pöltenben kezdte. Bécsben fellépett a Carltheaterben, majd a Theater an der Wien sikeres színésze, rendezője, 1923-tól igazgatója lett. Az 1920-as évek végén a Wiener Staatsoperben is énekelt.

45 Lehár Ferenc (Komárom, 1870. ápr. 30.-Bad Ischl, 1948. okt. 24.): zeneszerző. Pályája kezdetén színházi zenész és katonakarmester volt. Első bécsi operettje, A víg özvegy 1905-ben hozta meg számára a népszerűséget. Nagy sikert aratott a Luxemburg gráfia (1909) és a Cigányszerelem (1910) című művével is.

50