Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színházi műhelymunka - A Budai Nagy Antal levelesládája. Kós Károly Budapesten, 1937-1942

hogy minél gyorsabban új darabot hozzon színre. A Budai Nagy Antalt január 25-től csak bérletben játszották, és február 6-án új premierre válthatott jegyet a közönség: Bús-Fekete László János című vígjátékával a Vígszínház visszatért megszokott műsorrétegéhez. Az összesen húsz előadást megért Budai Nagy Antal munkáselőadás keretében február 28-án délelőtt került színre utoljára. Az erdélyi ciklus további bemutatóiról már csak a színfalak mögött esett szó.

Németh Antal egyik, feltehetően 1943-ban, az erdélyi drámairodalomról írt vázlatában így foglalta össze a Budai Nagy Antal bukásának okait: „A színészek számára is szokatlan a föladat, és a színház sajátos, külön közönsége is inkább szereti színpadán a mai, nemzetközi témát, mint a tegnapi és magyar, kivált vallási vonatkozású mondanivalót.”23

A fáradtan, kiábrándultán hazaszökő Kós Károly színházi kalandja azonban nem ért véget a Budai Nagy Antal fiaskójával. Már 1937 nyarán újabb darab megírására kérte fel a sértettségén felülemelkedő Németh Antal. Bár a tervbe vett egyfelvonásos nem született meg, a Szent István-dráma, Az országépítő 1942-ben színre került az ország első színházának fényes színpadán. 23

23 OSZK KT Fond 63/149

526