Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Szűcs László emlékezése a Király Színház két premierjére. Buenos Aires, 1971 (részletek)
[Ördöglovas. Operett három felvonásban. Szövegét írták: Rudolf Schanzer és Ernst Wellisch. Fordította és a magyar verseket írta: Szenes Andor. Zenéjét szerezte: Kálmán Imre. Király Színház, 1934. április 21.] Nincs jelző a premier sikerére (engem még ma is felmelegít, ha rá emlékezem. A sors játéka, hogy majdnem a premier negyvenöt éves jubileumi napján írhatok róla, 1979. április 18-án, a premier 21-én volt). Azt hittük, hogy túl fogja nyargalni a Luxemburg gráfia33 sikerét, ugyancsak a Király Színházban ment, több mint kétszázszor. (A színház megteremtője, Beöthy László34 a kétszázadik előadáson, egy briliáns keretbe foglalt 200-as briliáns számot adott minden főszereplőnek. A nőknek brosstű, a férfiaknak nyakkendőtű alakjában.) A premier-előadás után, mely a sok ismétlés és ünneplések miatt éjjel egy órakor fejeződött be, bankett volt a Royal nagyszálló éttermének különtermében. A patkóasztal közepén Kálmán Imre35 ült feleségével,36 ki állig felékszerezve csillogott szépségével. (Lengyel operettgörl volt.) A bankettnek „túl nívós volt a hangulata”. Az asztal virágdíszítései szinte megmerevedtek. Mindenki igyekezett előkelő magatartással viselkedni. Tósztok hangzottak el Kálmánt dicsőítve. Én fáradtan untam az egészet, mert másnap, vasárnap, Föld Aurél nagy bosszúságára, Giuditta előadásom37 volt az Operában. Ezáltal a darabnak két premierje volt. Egy velem és egy Nádorral.38 Bár Föld megpróbált rábeszélni, 33 Lehár Ferenc operettjét 1910. január 14-én mutatták be a Király Színházban. 34 Beöthy László (Bp., 1873. ápr. 13.-Bp., 1931. máj 7.): színházigazgató, író, újságíró. Jogot hallgatott Budapesten. 1891-1898 között újságíró; írt novellákat, verseket, színdarabokat. 1898-ban a Magyar Színház, 1900-1902-ben a Nemzeti Színház igazgatójavolt. 1901-ben a Tarka Színpadon rendezett. 1903-ban megalapította a Király Színházat. 1907-ben ismét a Magyar Színház vezetője lett. 1916-1918-ban a Népoperát is vezette. 1918-ban kezdeményezésére jött létre az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt., amelynek vezér- igazgatójává választották. 1924-ben, az Unió bukásakor visszavonult. 1926-1928 között a Belvárosi Színházat irányította. 35 Kálmán Imre (Siófok, 1882. okt. 24.-Párizs, 1953. okt. 30.): zeneszerző. Koessler János tanítványa volt a Zeneakadémián. Jogot hallgatott; közben a Pesti Napló zenei kritikusaként dolgozott. 1904-1908 között a Vígszínház korrepetitora. Kabarédalokat, színpadi kísérőzenét írt. Első sikerét 1908-ban a Vígszínházban bemutatott Tatárjárás című operettjével aratta, melyet Bécsben is színre vittek. Hamarosan Bécsbe költözött, s itt mutatták be világsikerű darabjait. A nácizmus elől 1938-ban Svájcba, majd Párizsba, 1940-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. A háború után visszatért Európába. 36 Kálmán, Vera (Perm vagy Szentpétervár, 1907/1910? aug. 22.-Zürich, 1999. nov. 25.): orosz származású táncosnő. Vera Makinszkaja néven lépett színpadra. Kálmán Imre 1927-ben vette feleségül. Megírta férje életrajzát, magyarul Emlékszel még... címmel a Zeneműkiadó gondozásában jelent meg 1985-ben. 37 Lehár Ferenc zenés vígjátéka; szövegét Paul Knepler és Fritz Löhner írta. A művet Harsányi Zsolt fordításában, Márkus László rendezésében az Operaház mutatta be 1934. április 8-án. 38 Nádor Jenő (Bp., 1888. dec. 3.-Bp., 1955. nov. 18.): színész. Rákosi Szidi színésziskoláját végezte 1910-ben, 1911-től 1922-ig a Király Színház tagja. Közben 1916-1917-ben a Népoperában vendégszerepeit, 1918-ban fellépett a Belvárosi Színházban és a Télikertben is. 1922-1923-ban az Andrássy úti Színház tagja volt. 1923- 1925 között a Fővárosi Operettszínházban lépett fel. 1924-ben Fedák Sárival az USA-ban vendégszerepeit. 1925-1928 között a Király Színház tagja, 1927-ben a bécsi Carltheater is szerződtette. 1930-ban a kolozsvári társulathoz szerződött, 1930-1934-ben a Budai Színkörben vendégszerepeit. 1935-1937 és 1942-1944 között 48