Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Műsorpolitika, dramaturgia - Az Erdélyi drámaciklus műsorfüzete, 1937
Művei közül a Szűzmáríás királyfi című regénye,24 az Ábel-trilógia25 és a Jégtörő Mátyás című legújabb regénye26 a legkapósabb magyar könyvek közé tartoznak. Első színpadi kísérletét, az Énekes madár című mesejátékát tavaly mutatták be Budapesten.27 Itt és Kolozsváron is őszinte, nagy sikert aratott.28 Tamási Áron magáról és életéről a következőket írja: „Egy régi és nagy fának a tetején madár énekel. Ott nőtt messze Keleten ez a fa, szegény és tündéri földön, amelyre nem tudtak eléggé vigyázni fő magyar pásztorok. Különös madarak sokszor raktak fészket erre a nagy és régi fára. Egyszer egy komor apamadár és egy vidám anyamadár olyan fészket rakott, amelyben tizenegy fióka született. A harmadik volt a legmadarabb közülük. Piros szárnya volt annak, fekete fuvallattal; a szeme pedig szomorú és viharban csillogó. Nyugtalan madár volt, messze tájakra elrepült, de mindig arról a keleti, szegény és tündéri földről énekelt. S mint ennek a madárnak, nekem is éppen olyan a történetem.” Tündöklő Jeromos, a darab hőse különös, úrféle ember, aki egy ködös, téli hajnalon váratlanul betoppan a székely falu kocsmájába, hogy meghódítsa a népet és hatalomhoz jutva, önző célokat érjen el. Nem lehet tudni, ember-e vagy „úr". Olyan, sátáni mértékig nőtt mesebeli kortes, nagy népszállító, akinek ellenfele egy másik, a jóság és erő kifejezője, Bajna Gábor, aki a székely falu megtartó erejét szolgálja és hirdeti. Ez a két világ ütközik össze a darabban. Tamási azt mondja hőséről, Jeromosról, hogy ez az ember semmiféle fajtához, valláshoz, társadalmi osztályhoz és politikai párthoz nem tartozik, illetve bármelyikhez tartozhatik. Szóval amellett, hogy színpadi szereplésével húsból-vérből való emberként hat, szimbolikus figura is. A drámaciklus harmadik darabja Kakassy Endre A vörös kör című három felvonásból és hat képből álló színjátéka. A darab a Szépmíves Céh pályázatán dicséretet nyert. Kakassy Endrének, aki 1903-ban született, ez az első irodalmi műve, amellyel a nyilvánosság előtt jelentkezik. Erdélyben az olvasóközönség eddig csak mint kitűnő tollú újságírót és publicistát ismerte.29 A vörös kör című darabjáról a bírálóbizottság azt mondja, hogy nemzetközi politikai kalandordráma, fokozódóan izgalmas, feszült levegőjű, pergő és nem lankadó, el nem laposodó cselekménnyel. Egészséges, arányos felépítés, biztos szerkezettel. Szellemes, párbeszédei élénkek, nyelve egyszerű, tiszta, kifejező színpadi társalgási nyelv. A darab hőse, Antal székely fiatalember, újságíró, aki sikertelen küzdelmek után külföldre megy, hogy új életet kezdjen. 24 Szűzmáriás királyfi. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1928. 25 Ábel a rengetegben. Regény. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1932; Ábel az országban. Regény. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1933; Ábel Amerikában. Regény. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1934. 26 Jégtörő Mátyás. Regény. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1935. 27 A drámát az Űj Thália Társaság mutatta be a Royal Színházban 1935. november 17-én. Rendezte: Pünkösti Andor; Kicsi Magdó: Tolnay Klári; Kömény Móka: Egri István. 28 Az Énekes madár kolozsvári bemutatóját 1936. február 7-én tartották Fényes Alice és Kovács György főszereplésével. Az előadást Kádár Imre rendezte. 29 Kakassy Endre 1926-tól a Keleti Újság bukaresti tudósítója, majd szerkesztője, 1931-ben a bukaresti Magyar Kurír főszerkesztője, 1934-től a Brassói Lapok munkatársa volt. 496
