Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Műsorpolitika, dramaturgia - Az Erdélyi drámaciklus műsorfüzete, 1937
Az Erdélyi drámaciklus műsorfüzete 1937 Erdélyi drámaciklus a Vígszínházban A drámaciklus főrendezője: Bánffy Miklós gróf Színre kerülnek: Bánffy Miklós gróf: Alvilág (színmű) Kakassy Endre: A vörös kör (színjáték) Kós Károly: Budai Nagy Antal (színjáték) Tamási Áron: Tündöklő Jeromos (színjáték) A drámaciklus első bemutató előadása 1937. január 21-én lesz, amikor Kós Károly Budai Nagy Antal című színjátéka kerül előadásra. Az Erdélyi Helikon Magyarországi Barátai számára az erdélyi drámaciklus keretében bemutatásra kerülő darabokhoz bérleti megállapodásunk alapján jegykedvezményt biztosítunk a Vígszínházban. A jegykedvezmény igénybevételéhez szükséges utalványt az Erdélyi Helikon magyarországi barátai a drámaciklusra szóló külön meghívóhoz csatoltan megkapják. Érdeklődni lehet az Erdélyi Helikon Magyarországi Barátai irodájában, V. Vadász utca 16.1 Erdélyi drámaciklus a Vígszínházban „Amikor a sorompó lezárult” ezelőtt tizennyolc esztendővel Erdély és Magyarország között, az Unió óta elmosódott erdélyi határ ismét valósággá vált. Az erdélyi magyarságnak számvetést kellett csinálnia, hogyan tudja szellemi és anyagi javait megtartani és gyarapítani. Az irodalom síkján is megkezdődtek a szárnypróbálgatások. Az első magvetők között ott áll Kós Károly, aki sztánai magányában,2 a magyar jövő feletti vívódása közben megírja Attila királról szóló énekét, kézisajtón családja segítségével sokszorosítja és terjeszti.3 Ott állott 1 A Révai Irodalmi Intézet Részvénytársaság címe, mely az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványainak magyar- országi „főbizományosa” volt. 2 Kós Károly 1918 decemberétől 1944-ig a kalotaszegi kis faluban, Sztánán élt a saját tervei alapján felépített Varjúvárban. 3 [Kós Károly]: Atila királról ének. [Budapest,] 1909. A Magyar Iparművészet című folyóirat XII. évfolyam 8. számának mellékleteként jelent meg, majd 1923-ban Sztánán szerzői kiadásban is napvilágot látott. 491
