Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Műsorpolitika, dramaturgia - Színpadi kísérlet. An-Ski-bemutató az Új Színházban, 1928
Színpadi kísérlet An-Ski-bemutató az Új Színházban 1928 Budapesten 1927. október 27-én új kabarészínház nyílt Rótt és Steinhardt Kis Komédiájának helyiségében, a Révay utcában - az Új Színház. A színház tőkés vállalkozója Upor József volt; fia, Upor Tibor tervei szerint építették át a színházat. Upor a belső teret teljesen átalakította, így a színház nagyobb lett - büfét, dohányzót, társalgót alakítottak ki, s a nézőtér képe is megváltozott. A művészeti igazgató Ernőd Tamás, munkatársa Bársony István, a zenei vezető Nádor Mihály lett. Ernőd és Nádor a magyar irodalmi, közéleti kabaré legjobb hagyományának szellemében akartak dolgozni. Végül csak három műsort tartottak, 1928 elején áttértek a háromfelvonásos színművek előadására. A színház nevéhez méltó újdonsággal lepte meg a közönséget: 1928. február 10-én bemutatta Shalom An-Ski Dybuk című héber kabbalista legendáját. A drámát Harsányi Zsolt fordította és Bársony István rendezte. A művel a moszkvai Habima európai sikert aratott, csakhamar Párizsban és Berlinben is színre került, s mindhárom előadás hatással volt a budapesti bemutatóra. A zsidó középkori misztikus vallásbölcselet kabbalisztikus és transzcendentális elemeinek különös ötvözetével összefogott történetet nem volt könnyű csak a külföldi előadásokra támaszkodva előadni. A téma és a miliő újdonsága, a mű lírai szépségei azonban feledtették a hagyománynélküliséget. Gerő Erzsi (Lea) és Baló Elemér (Chanán) a magyar színházi életben szokatlan, intellektuális, a dráma atmoszféráját hűen tükröző és követő játéka, Somlay Artúr csodarabbija is emelte az előadás vonzerejét. így, az évad végéig - noha még három bemutatót tartottak - a Dybuk közönségsikerét egyik előadás sem közelítette meg. Több mint százszor játszották. Ignotus Pál kritikája, mely a Nyugatban jelent meg, sokat elárul erről az előadásról: „Az Új Színház a Dybuk színrehozatalával olyan nehéz feladatra vállalkozott, hogy már csak ezért is megérdemli mindenki háláját és elismerését, akinek szívügye a magyar színpadi kultúra. A rendezésnek két veszedelmet kellett kikerülnie: egyrészt a merkantilitásnak, nagyvárosias- ságnak, dezilluzionált viccelődésnek, üzleti önbizalomnak és erkölcsi önbizalmatlanságnak levegőjét, amelyet a zsidó gesztus és a zsidó hanglejtés a közép- és nyugat-európai ember szemében felidéz - s másrészt a magyarosságét, a metafizika és legenda nélkül való rusztici- tásét, a tempósságét, az egyszerű és józan levegőét, amit a mi szemünkben a vidékiesség és parasztosság jelent. 478
