Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A színházak adminisztrációja - Az Országos Színészegyesület törvényei, 1922
Oly kellékek és eszközökre nézve, amelyek a színpadon hagyatnak vagy eldobatnak, figyelmezteti az ügyelő. A kárt az tartozik megfizetni, aki ebbeli kötelességét elmulasztotta. Fodrász, díszítő, ruhatárnok, szabó stb. 141. § A társulatnak szerződött, de nem művészi tagjai, úgymint: ruhatárnok, szabók, öltöztetők, fodrászok, díszítők, festők, szerepkihordó, portás, házfelügyelő, világítók, jegyszedők - s általában minden házi munkás - elkövetett vétségeikért - a vétség fokozatához képest - e törvények értelmében egy koronától 15 napi járandóságuk elvesztésére büntethetők. Záradék 142. § Oly vétségek és mulasztások ügyében, amelyekre nézve ezekben a törvényekben világos intézkedés nincs, a színházi bíróság saját belátása szerint ítélkezhetik. Az e szakasz alapján hozott ítélet azonban az érdekelt felek által mindenkor a fegyelmi bírósághoz fellebbezhető. Magyar Királyi Belügyminiszter 71801/1 szám A folyó év június 20-án 2324. sz[ám] a[latt] kelt jelentésével bemutatott egyesületi törvények két példányát azzal a megjegyzéssel küldöm az igazgatótanácsnak vissza, hogy azok az egyesület hatáskörében életbe léptethetők, s itteni jóváhagyásunkra nincs szükség. Felhívom azonban az igazgatóságot, hogy a törvények nyomatott példányaiból hozzám hármat annak idején terjesszen fel. Budapest, 1901. évi szeptember 13-án A miniszter helyett: Gulner Gyula államtitkár Az 1922. évi 51. közgyűlés határozatából ezek a törvények 1922. május 1-jén lépnek életbe, s ettől az időtől mindenkire nézve kötelezők. A törvények kinyomatandók, és minden egyesületi tagnak készpénzfizetés mellett kézbesítendők lesznek. Szilágyi Vilmos, az Országos Színész Egyesület elnöke Az Országos Színész Egyesület törvényei. Budapest, 1922, Róna ny. 32 p. 423
