Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A színházak adminisztrációja - Az Országos Színészegyesület törvényei, 1922
125. § Az ügyelő a kellékes és bútoros számára a kellékek és bútorok teljes jegyzékét a színpadi és színfal mögötti elhelyezési rajzával, a szereplők névjegyzékével a kellő időben elkészíteni köteles; ezeket a kellékeket, bútorokat a kellékes, bútoros tartozik a szereplők kezéhez adni, illetőleg a színpadon és színfalak mögött előkészíteni. 126. § Az ügyelő a kellékeket és bútorokat előadás előtt egy órával tartozik átnézni és meggyőződést szerezni arról, vajon azok rendben vannak-e. 127. § Az ügyelő köteles ellenőrizni, hogy a rendező öltözködési és maszkírozási utasításai betartatnak-e. 128. § Az ügyelő három hosszas csengetéssel jelzi az előadás kezdetét, éspedig a kezdés előtt egy fél órával egy csengetésre, kezdés előtt egy negyeddel két csengetésre s a pontos kezdés idejét 5 perccel megelőzőleg három csengetésre köteles. 129. § Az ügyelő az előadás minden felvonása vagy változása előtt köteles megnézni, vajon az illető tag, aki a felvonást kezdi, helyén van-e, s ha helyén nem volna, az ő kötelessége a tagot helyére szólítani. 130. § Az ügyelő köteles a szereplő kérdésére a végszavakat megmondani. 131. § Az ügyelő köteles a szereplőket, úgy próbákon, mint előadáson a jelenéseikre hívni, és legalább egyszer figyelmeztetni, hogy jelenéseikről le ne maradjanak. Ha az ügyelő ebbéli mulasztásából zavarok támadnának, ugyanúgy büntetendő, mint az illető szereplő. Prózai daraboknál a rendező utasítására az ügyelő köteles a függönyt leengedtetni csengőjelzés mellőzésével. Az ügyelő a 26. §-ban megállapított időre elkészíti a törvényszéki jegyzőkönyvet, és a köröztetéséről gondoskodik. 132. § Ebben a fejezetben megállapított kötelességek elmulasztása esetén az ügyelő egy vagy több napidíjának elvonásával büntetendő. 421
