Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Békássy István vallomása pályájáról. Leányfalu, 1990. október 18.
tudok élni, én itt fel fogok fordulni. Hazamegyek, és ha leköpnek mint zsidót, akkor azt lehet mondani, ezek az aljasok leköpték a Rátkait, és ez nekem több, mint hogy itt észre sem veszik, hogy világon vagyok. Saját gyerekeim mellett úgy megyek el, hogy észre sem veszik, hogy itt vagyok, mert ők el vannak foglalva az élet hajszolásával, én pedig egészen egyedül érzem magam. Könyörögtem, könyörögtem, teljesen eredménytelenül. A végén kikísértem a hajóállomásra, és láttam, hogy nagyon rossz harmadosztályú jeggyel utazik. Felkísértem a hajóra. Olyan kabinba szólt a jegye, ahol számtalan más ember is utazott. Azt mondtam neki: Marcikám, még mindig meggondolhatod, ezt a jegyet vissza lehet váltani. Nem, nem, nem. Ha meg kell dögölnöm otthon, akkor megdöglöm - körülbelül ez volt a válasza. Fölmentem a hajókapitányhoz, és megmagyaráztam, hogy Rátkai nagy művész, a körülmények olyanok, hogy csak a harmadosztályra tellett, segítsen rajta. A kapitány a legnagyobb úr a hajón, és a kapitány adott neki egy olyan fülkét, ahol csak ketten voltak, és így került vissza Rátkai Magyarországra. Később nagy örömmel hallottam, hogy mint drámai színész nagy sikereket aratott. Sajnos, többet az életben nem láttam, nem találkoztam vele. Mire én hazajöttem, Rátkai Márton már halott volt. Egyébként a gyerekeihez nagyon szívélyes barátság fűzött. Gajdó Tamás - Beszéljünk még egy szerepéről: a Művész Színházban 1936-ban eljátszotta Dudgeon Richárdot George Bemard Shaw Az ördög cimborája című művében. Békássy István - Bárdos Artúr meghirdette a Művész Színház programját. Többek között George Bemard Shaw darabját, a Warrenné mesterségét. Elkezdtük próbálni. A tüneményes Gombaszögi Ella játszotta a női főszerepet, én is benne voltam a darabban. Egyik próbán azt mondtam, nekem ebből elég volt, ez a szerep nekem egyáltalán nem fekszik, és nincs is kedvem hozzá. Mire fölrobbant az egész. Gombaszögi Ella is kijelentette, hogy neki sincs, így abbahagytuk a próbát. Kürti Pál rendező idegesen rohant a telefonhoz, és hívta Bárdost otthon, aki bejött, és azt kérdezte: mi baj van? Hát, a Békássy nem akarja játszani. De nemcsak a Békássy, hanem a női főszereplő Gombaszögi Ella sem. Erre azt mondja Bárdos: ez rettenetes dolog! Nekem az előzetes műsorhirdetményen már ki van nyomtatva, hogy Shaw-nak jön egy darabja! Mi legyen az? A súgó egyszerre beleszólt, és azt mondta, hogy mi lenne, ha Az ördög cimboráját hoznánk? Mire Bárdos azt mondta: Az ördög cimborája? El kellene olvasni. - így jutottam Az ördög cimborájának főszerepéhez. Bárdos elolvasta újra, felfrissítette a memóriáját, ahogyan ő mondta, és elkezdtük próbálni. Míg végül fölment a függöny, és én játszottam azt a szerepet, amit mindenki a világon megpróbált elvenni vagy elvetetni tőlem. Kürti Pál és Bárdos voltak, akik azt mondták, hogy nem. Ennek a következménye lett, hogy nagy lámpalázzal, de végeredményben sikerrel, azt hiszem, nyolcvan vagy száz előadást játszottam. Ebben játszott Simon Zsuzsa80 is, Harsányi Rezső,81 Nagy György,82 aki engem nagyon utált. 80 Simon Zsuzsa (Nagyvárad, 1910. okt. 24.-Bp., 1996. máj. 27.): színésznő, rendező, színházigazgató. Pályáját 1931-ben az Űj Színházban kezdte. 1932-ben a Művész Színházban, 1932-1939 között a Belvárosi Színházban, 1936-1938-ban a Művész Színházban játszott. A zsidótörvények miatt 1940-1944 között csak az OMIKE Művészakció előadásain léphetett fel. 1945-ben a nagyváradi Állami Színház főrendezője, majd művészeti igazgatója, 1947-ben a Belvárosi Színház színésze és rendezője lett; 1948-1951-ben a színház igazgatójaként dolgozott. 1950-1956-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgatója, 1957-1960- ► 39
