Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A színházak adminisztrációja - Az Országos Színészegyesület törvényei, 1922
III. fejezet Fegyelmi eljárás 6. § A fegyelmi vétségek fölött a fegyelmi bíróság, illetve az igazgatótanács ítélkezik. 7. § A fegyelmi bíróságot elsőfokban az igazg[ató]tanács tagjaiból alakított öttagú bíróság gyakorolja; határozathozatalra három tag jelenléte szükséges. A bíróság tagjait a tanács saját kebeléből választja. Ennek az elsőfokú fegyelmi bíróságnak az elnökét a megválasztott bizottsági tagok saját kebelükből választják. A fegyelmi bíróság tanácskozásai nem nyilvánosak, és azon csak a fegyelmi bírósági tagok vehetnek részt. A jegyzői teendőket az egyesület irodavezető titkára vagy helyettese végzi. 8. § Másodfokon a fegyelmi bíróságot az igazgatótanács gyakorolja. 9. § A 4. § a) és b) pontjai esetén az igazgatótanács mint fegyelmi bíróság végérvényesen dönt. Ugyanezen § c) és d) pontjai esetén, vagyis színigazgatói engedélyek megvonása vagy az Egyesületből, tehát a nyugdíjintézetből is, való kizárás esetén, az igazgatótanácsnak mint másodfokú fegyelmi bíróságnak határozata ellen végső fokon a közgyűléshez lehet fellebbezni, de az igazgatótanács mint másodfokú fegyelmi bíróság ítéletében köteles határozni afelett is, hogy a fellebbezés a hozott ítélete ellen birtokon belül vagy birtokon kívül történhetik-e. 10. § Fegyelmi eljárás vagy hivatalból, vagy magánfél panaszára indítható meg, de mindig a vádlott nyilatkozatának bekérése után. A magánfél panaszára indult eljárásnál a vádat a magánfél, ha az nem jelennék meg, az irodavezető titkár vagy helyettese képviseli. Ha az eljárás folyamán a vádlók valamelyike nem jelenne meg, a vádlót az irodavezető titkár vagy helyettese képviseli. Védő lehet bejelentett egyesületi tag vagy ügyvéd. 11. § A fegyelmi bíróság az elővizsgálatok befejezése után ítélkezik; az igazgatótanács elnöke vagy helyettese a beérkezett panaszokat elővizsgálat végett kiadja annak, akit a vizsgálattal megbíz, aki szó- vagy írásbeli úton szükség esetén a helyszínre utazva kihallgatja a terheltet, a panaszost és tanúkat, a kihallgatásról felvett jegyzőkönyvet velük aláíratja, megvizsgál minden körülményt, amely az ügy felderítésére szolgál, és jelentést tesz az elnöknek, ki az összes iratokat átadja az irodavezető titkárnak további eljárás végett, egyszersmind a tárgyalásra határnapot tűz ki. 403
