Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
December] 17-én Mózes születése - Avram. Pap Károly darabja.248 A Budai Izr[aelita] Nőegylet helyiségében249 művészestély - rendezés: 50 pengő. Mozart Egyes[ület] ben felolvasás dec[ember] 25-én. 1941. esztendő! Jan[uár] 3. Athe[naeum] - Köves Dezső250 búcsúztatása. Ünnepi beszéd: 50 p[engő]. Költséget a vállalat] fizette. Február 19. Mozart Egyesület: Forró Pál est251 - 25 p[engő] Januárban: Tolnai-album, könyvtjár]: 166 p[engő]252 Febrfuár]: nyugdíj - 96 p[engő] Dolgozni szerettem volna, ha már a pályámon nem, másként.253 Próbáltam a szellemi stb arcképcsarnokon munkát kifejteni, de 80 p[engő] kereseten kívül semmit sem tudtam elérni! Február - küzdelmek. Táray Ferenc254 levele. Ferenczy Károly255 barátsága. Márciusban könyvek eladásával kísérletezem, [itt tintával átsatírozott sorok következnek.] 248 Pap Károly (Sopron, 1897. szept. 24,-Buchenwald, 1945. január 31. után): író. Kibontakozását Szép Ernő, Mikes Lajos és Osvát Ernő segítették. 1926-ban az Est-lapok és a Nyugat munkatársa lett. 1936-ban Baum- garten-díjra jelölték, díjazását azonban a hatóságok megakadályozták. A fasizmus, a zsidóüldözések hatására novellái és regényei témáját főleg a zsidóság múltjából és jelenéből merítette. 1943-ban behívták munka- szolgálatra majd német koncentrációs táborba vitték, ahol mártírhalált halt. Mózes című drámája mellett az 1942-es évszám áll, Mózes születése című művéről nincs tudomásunk. 249 Az 1936. és az 1943. évi megjelent évi telefonkönyv szerint: II., Keleti Károly utca 22. 250 Köves Dezső, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. cégvezetője 1873-ban született Veszprémben. 1939- ben a jogfosztó törvények következtében Sárközi Györgyével egy időben megszűnt igazgatósági tagsága. 251 Forró Pál (Bécs, 1884. február 22.-Bp., 1942. január 29.): író. Ismert forgatókönyvíró, az Országos Magyar Filmegyesület alelnöke volt. írt regényeket, színdarabokat, kabaréjeleneteket, sanzonokat. Színes meseszövésű, igénytelenül csevegő stílusú, gyakran erotikus írásaival a két világháború közt rendkívül népszerű volt. 252 A Tolnai Világlapja 1936-ban Világkönyvtár címen sorozatot indított, melynek utolsó kötete - Csurka Péter Ki vagyok én című regénye - 1939-ben jelent meg. Lehetséges, hogy Faragó a megmaradt készletek kiárusításában vett részt, hiszen a zsidó tulajdonosnak, Tolnai Simonnak 1941-től át kellett adni a vállalatot a Magyar Népművelők Társaságának. 253 Budapest székesfőváros polgármesterének 1941. február hó 21-én kelt válaszleveléből kiderül, hogy Faragó a székesfővárosnál való alkalmaztatása iránt adott be kérelmet, melyet elutasítottak. (OSZMIKT Faragó Ödön hagyatéka, vnsz. 54/1996) 254 Táray Ferenc (Tápiószele, 1884. dec. 24.-Bp., 1961. ápr. 3.): színész, rendező, színházigazgató. 1909-től 1911-ig Győrben, 1911-12-ben Kolozsvárott, 1912-13-ban a Magyar Színházban játszott. Az első világháborúban katona volt. 1919-től 1924-ig ismét Kolozsvárott működött. 1924-1926 között a Renaissance, 1925-26-ban a Belvárosi Színház tagja volt. 1927-ben a kolozsvári színházban vendégszerepeit. 1928-29- ben a Magyar Színházban játszott, 1929-1933 között a szegedi színház szerződtette. 1931-től 1940-ig, majd 1944-ben a Nemzeti Színház színésze és rendezője volt. 1941-1944 között a kolozsvári színházban szerepelt. Az 1941-42-es évadban mint drámai művészeti és ügyvezető igazgató állt az intézmény élén. Talán ilyen minőségében váltott levelet az állástalan Faragó Ödönnel. 255 Ferenczy Károly (Bp., 1876. nov. 28.-Bp., 1945): színész, színházigazgató. 1896-ban Polgár Károly társulatában kezdte pályáját. 1897-98-ban a Magyar Színházban, 1899-1901 között Miskolcon, 1901-1902-ben ► 391
