Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
3. Katinka; Hadik húsz [árok] 4. Hadik huszárok 5. Hadik huszárok 6. Elnémult harangok 7. Pusztai szerenád221 8. Pusztai szerenád222 9. Marica [grófnő]; Pusztai szerenád 10. Alvinczi huszárok; Pusztai szerenád 11. Bizánc 12. Cigány - Katona; Feleség223 13. Nincs előadás224 14. Mágnás Miska 15. A híd225 16. Katinka; Bolond lyukból [bolond szél fúj] 17. Hadik huszárok; Bolond lyukból [bolond szél fúj] 18. A híd 19. Klotild néni 20. Trafikos E[rzsike] 21. Földindulás 22. Nincs előadás226 23. du. Bors István; este Péter. Siker. Üres ház. 221 „Nagyszerű szövegkönyv és pompás zene a munkácsi műértő közönségnél nagy sikerre számíthat” - szólt a Színházi Iroda közleménye Fényes Szabolcs operettjéről, mely valóban megnyerte a közönség tetszését, így a csütörtöki premier után pénteken, szombaton és vasárnap is műsorra tűzték. 222 A Kárpáti Híradó március 8-án megjelent számában szomorú felhívást tett közzé a Színházi Iroda: „A színház igazgatósága tisztelettel értesíti a munkácsi színházba járó közönséget, különösen a szelvénybérlőket, hogy a szelvényeiket használják fel, mert a társulat a szezont a színház rossz menetele miatt kénytelen a tervezett időpontnál előbb befejezni. Dacára a kitűnő műsornak [...] a közönség ma már nem támogatja úgy a színtársulatot, mint az első időkben. Az igazgatóság tehát a szezonbefejezést előbb kénytelen végrehajtani." (4.) 223 „A közönség több oldalról megnyilvánult óhajára tűzték műsorra.” (Kárpáti Híradó, 1940. március 8., 4.) 224 A műsorhirdetmények még Vaszary Gábor zenés bohózatát, a Klotild nénit jelezték erre a napra, ezek szerint érdeklődés hiányában az előadást nem tartották meg. 225 A vidéki színtársulatok általában Herczeg Ferenc A hid című színművét, mely Széchenyi Istvánt állítja a drámai cselekmény középpontjába, tűzték műsorra a szabadságharc ünnepén. Trianon után a csehszlovák hatóságok nem engedték játszani a darabot. Munkácson 1926 márciusában ugyan Horváth Kálmán társulata meghirdette előadását, de a cenzúra irredenta provokációnak minősítette e műsortervet, és a drámát nem engedte játszani. „Este a Városi Színházban ünnepi díszelőadás hozta színre Herczeg Ferenc hazafias tárgyú darabját, A hidat, s a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség előtt dr. Tárczy Károly tanügyi főtanácsos mondott költői szépségű ünnepi beszédet” - tudósított a helyi napilap az ünnepi eseményről. (Március 15. Munkácson. Kárpáti Híradó, 1940. március 17., 1.) 226 1940. március 22., nagypéntek - a színházakban a normanapok egyike, ekkor nem tartottak előadást. 385