Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
11. Alvinczi huszárok - Lengyel katonák-, Szonja 12. Hadik huszárok 13. Gyerek, Iroda, Kabaré 14. Alvinczi huszárok; Mosoly országa 15. Elnémult harangok209 Utazás Léváról B[uda]pesten át Munkácsra 17. MUNKÁCS210 18. Ocskay előadást nem tartottuk meg - a vagonok nem jöttek meg. 23-ig nem lehetett játszani! B[uda]pesten ruhákért... hófúvások. Elakadtam.211 23-án Ocskay brigladéros]212 209 „Holnap búcsúzik Faragó Ödön Rákosi [Viktor] Elnémult harangok című lélekrázó színművében. Nagyon időszerű darab ez a próféciás színmű, amely az erdélyi magyarság hangos sikoltása. Faragó nagyszerű művészetében holnap bizonyára sokan fognak gyönyörködni.” (Bars, uo.) 210 „Az Iván színtársulat jan. hó 18-án, csütörtökön kezdi munkácsi évadját. Az este nyolc órakor kezdődő megnyitó díszelőadás keretében régi kedvenceink: Dolgos Ida, Nádassy József és Faragó Ödön felléptével Herczeg Ferenc örökbecsű műve, az Ocskay brigadéros kerül színre.” Bérletigényeket a Csillag Szálló főportásánál lehet bejelenteni. (Kárpáti Híradó, 1940. január 10., 4.) (Az Iván színtársulat Munkácson. Kárpáti Híradó, 1940. január 18., 3.) A tagok tegnap és tegnapelőtt megérkeztek - tudósított a Kárpáti Híradó január 18-án. A társulatot a legjobb hírek előzték meg, így minden remény megvan a sikeres munkácsi színi évadra. A munkácsi újság január 25-i számában aztán azt is megfogalmazta, hogy milyen elvárásokat kell teljesíteniük: „Reméljük, hogy a színtársulat is hozzájárul, különösen ifjúsági-nevelő darabokkal a szellemi és erkölcsi színvonal emeléséhez. Magától értetődik, hogy a színházzal szemben most magasabb igényeket táplálunk, mint a cseh megszállás idején, amikor meg kellett elégednünk azzal, hogy városunk színpadán magyar szó hangzott.” (Pezsgő kultúráiét. Kárpáti Híradó, 1940. január 25., 1.) 211 Példátlan hideg volt egész Európában, a skandináv államokban napok óta -40 fokot mértek a hőmérők. Dániában a fjordok és a kikötők között befagyott a tenger, Svájc és Németország között a hófúvások miatt a vonatok hatalmas késéssel közlekedtek. Magyarország minden részéből óriási hóviharokról érkeztek jelentések. Kassán méteres hó esett, leállt a gépkocsiközlekedés. Munkács környékén is hófúvások nehezítették a közlekedést. „Az Iván színtársulat tegnap sem nyithatott. Nem érkezett meg a felszerelés. Pénteken sem kezdhettek, mert Losoncról nem érkezett meg a kelléktár. Faragó Ödön még csütörtökön [január 18-án] elutazott Budapestre, hogy a jobbnak vélt szállítási lehetőségek mellett onnan hozzon díszleteket. Meg is érkezett Budapestre, de egyelőre ő maga sem tud visszajönni a fővárosból, mivel közben ezen az útvonalon is súlyos közlekedési akadályok merültek fel.” (Kárpáti Híradó, 1940. január 20., 3.) 212 A megnyitó előadást ünnepség vezette be: a Himnusz elhangzása után dr. Engelbrecht István polgármester beszédében arra biztatta a város polgárait, hogy a kisebbségi sorsban annyit szenvedett színészeket ne hagyja cserben. Faragó Ödön az igazgatóság nevében kérte a meleg pártfogást, és bejelentette, hogy a díszleteket, kellékeket szállító vagon még mindig ismeretlen helyen tartózkodik, így egyelőre a prózai repertoárt tudják csak játszani. A Kárpáti Híradó színikritikáit ebben az időben Cseres Miklós dr. (Tiszaladány, 1914. febr. 2.-Bp., 1981. okt. 15.) dramaturg, a későbbi rádiórendező, színházesztéta jegyezte, aki 1940-től a munkácsi Állami Tanítóképző tanára volt, és ekkorra - mint dramaturg - már nevet szerzett magának. Kritikáiban az előadásokat elsősorban a dramaturgia szempontjából elemezte, de az egyes színészekre vonatkozó megjegyzéseiből éles kép bontakozik ki az 1940-es évek vidéki színjátszásáról. Cserés Miklós dr. nem foglalkozott a zenés műfajokkal, így ezekről az előadásokról nélkülöznünk kell beszámolóit. 382
