Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943

13. Vén gazember du. Erzsébet

14. Viktória

15.; 16. Földindulás - Böbék - gázsi nincsZ181

17.; 18. Zimberif-zombori szépasszony] - Neményi Lili v[endég]f[elléptével]182

19. du. Trafikos Efrzsike]; Zimberi[-zombori szépasszony]

20. Bors István

21.; 22. Pozsonyi lakodalom - Kölber;183 Neményi [Lili]

23. Mosoly országa - Neményi

Neményit nem fizettük ki!184

24. Bizánc

A színlapokat a postafőnök kérésemre kiadta!!

Alispánnál!185

25- én Bubus. Függöny előtt beszéd: dr. Wallenstein Samu, dr. Lőrinczy Szabolcs

Blaha L[ujza] emlékün[nepély] de.186

26- án du. Mégis szép az [élet]; este Bubus

181 A rimaszombati szezon egyre rosszabbul alakult. „Sajnálattal kell ismételten megállapítanunk, hogy a színházba járás e héten sem fokozódott” - kezdődik a heti színházi beszámoló a Gömör című lapban. A Hungária Szálló egykor sok forró estét látott színházterme kong az ürességtől. „A mostani nehéz viszonyokban látszik meg igazán, ki is teljesíti a színpártolásban is magyar kötelességét, s kinek fekszik szívén a magyar színészet jövője, sorsa. A magyarság hangoztatása, a hűséget kiabálás nem elég, mindennek tettekben kell megnyilvánulnia.” „A szereplők tudásuk legjavát adták, s teljes sikert arattak. Többen valódi művészi teljesítményt végeztek, áll ez különösen Faragó Ödönre, aki a Vén gazember Body Gáspár s a Földindulás Böbék szerepében maga a megtestesült valóság volt." (Gömör, 1939/47., 4.)

182 Neményi Lili (Igló, 1902. nov. 28.-Bp., 1988. júl. 13.): színésznő, énekesnő (szoprán). Színészcsaládban született. Nevelőapja, Neményi László társulatában kezdte pályáját. 1922-1927 között Kolozsvárott, 1927-28- ban Szegeden, 1928-29-ben a Fővárosi Operett és a Magyar Színházban szerepelt. 1929-1931 között Miskolcon, 1931-32-ben Kolozsvárott, 1932-33-ban a Royal Orfeumban, 1933-34-ben ismét Miskolcon lépett színpadra, majd vidéki vendégfellépéseket vállalt. 1936-1939 között férje, Horváth Árpád mellett a debreceni színház társigazgatója és művésze volt.

183 Faragó Ödön szerepe Beck Miklós operettjében.

184 A színtársulat előadásai továbbra is üres vagy legfeljebb félházak előtt folytak. A helyzet napról napra egyre elkeserítőbbé vált. Neményi Lilit, az ünnepelt primadonnát sem tudják kifizetni, valószínűleg a többiek sem kapnak gázsit. A színlapokat úgy kell elkérni a postafőnöktől, ezek szerint hirdetésre sem futja már a színházi kasszából. Sajtóhírek szerint következő állomáshelyükre, Lévára utazásuk is a legnagyobb nehézségekbe ütközik.

185 Faragó talán segítséget kért Gömör vármegye alispánjától, hogy megakadályozza a színtársulat teljes ellehetetlenülését. Ekkor körvonalazódhatott a december 2-i Földindulás-AözAis. terve, melyet az alispán az egykézés elleni propaganda eszközeként hasznosított.

186 A színtársulat kegyeletes ünnepséget rendezett Blaha Lujza szülőházánál, és a város közönsége által tizenhárom évvel azelőtt felállított emléktáblára koszorút helyezett. Faragó Ödön mondott ünnepi beszédet: „Illik, és szent kötelességünk e házacska előtt megjelennünk, emlékezésünk szerény koszorúját a márványtábla fölé elhelyezni, mert mi is, késői utódai e nagy művésznek, mi is éppúgy járjuk a kálváriás magyar ugart, mint ők.” Faragó Ödön még játszott Blahánéval egy színpadon. Blaha Lujza „Budapestet varázslatos színészetével magyarrá tette. Nem kellettek akkor jelszavak, a tüzet itt hordtuk a szívünkben, nem kellett vele cégéreskedni.” (Gömör, 1939/49., 4.)

378