Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
November !!! 11. Kassa és a Felvidék felszabadítása!154 novfember] 19-én Kassán!155 Dec [ember] 17-18-án Érsekújvár! 21-22-23. Munkács! 24-25-26. Kassa! Vigasztalan napok.156 1939. év! Semmi munka! Janfuár,febr[uár], márczius157 Március 9. Előadásom a Belvárosi Polg[ári] Körben: A szlov[enszkói] magyar színészet 20 esztendeje - ingyen}5* 154 November 11-én vonult be Horthy Miklós Kassára. 155 „A felszabadult felvidéki színházak között a legrangosabb természetesen a kassai. Elnyerésére már elindult az első kérvény. Faragó Ödön, a hosszú időn át volt kassai színigazgató adta be.” (Az első kérvény. Pesti Hírlap, 1938. november 11., 14.) Faragó tehát amint lehetett, Kassára sietett, mert úgy érezte, hogy megint pozícióba kerülhet. Beadványt fogalmaz, sőt, 1938. december 7-i kelettel előzetes megállapodást készít elő Földes Dezsővel, aki ekkor a nyugat-szlovákiai színi kerület koncessziójának birtokosa, arra az esetre, „ha Faragó Ödönt megbízzák, hogy a felvidéki magyar városokban 1938/39 évben színtársulatot vezessen.” Faragó ezek szerint megvette volna Földes Dezső felszerelését tízezer pengőért. Az egyezség kitért a törlesztés módjára is: a napi bevétel és a szubvenció bizonyos százaléka Földest illette volna. (OSZMI KT Faragó Ödön hagyatéka, vnsz. 54/1996) A Nemzeti Tanács érdemes elnökségének címzett levelében így fogalmaz: „Ez év október 5-én a miniszter- elnökség, a kultuszminisztérium és a felvidéki egyesületek útján hivatalosan, beadványszerűen jelentkeztem, és kértem, hogy helyezzenek vissza jogos régi működési helyemre, a Kassai Nemzeti Színház élére.” (OSZMI KT, uo.) 156 Faragó 1938 végére elvesztette abbéli reményét, hogy a Felvidék visszacsatolása után sorsa jobbra fordulhat, a felvidéki színházi életben betöltött pozícióját visszaszerezheti. A kassai kudarc után régi kapcsolatait mozgósítva a kárpátaljai színi kerületre szóló játszási engedélyt próbálta megszerezni. A Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet elnökségének szóló beadványában 1938. november 28-i keltezéssel a következőket írta: „Kijelentem kötelezőleg, hogy a színházi szezont a Szövetkezet rendelkezésére bármely időpontban, kitűnő társulattal, a helyi ösmeret teljes tudásával - művészi programmal megkezdhetjük.” Mindössze azt kéri, hogy a kezdő időpont előtt két héttel tudósítsák a döntésről. (OSZMI KT Faragó Ödön hagyatéka, vnsz. 54/1996) Úgy tűnik, hogy beadványait sorra elutasították. 157 Faragó 1939 januárjában felolvasóturnét tervezett a Felvidéken és Kárpátalján, de sorban kapta a turné megszervezésére felkért barátaitól a lebeszélő leveleket: „Kivihetetlennek tartom azon tervedet, hogy előadói körútra indulj. Leírhatatlan a lelki depresszió, amely most hatalmába kerítette az embereket. Senkinek sincs kedve szórakozást keresni! Mindenki kenyérre és nyugalomra vágyik.” (Péter Zoltán levele Faragó Ödönnek. Munkács, 1939. február 23. OSZMI KT Faragó Ödön hagyatéka, vnsz. 54/1996) Farkas Pál, Faragó egykori színésze is lebeszélte a kőrútról, majd így folytatta: „ellenben sokkal egészségesebbnek tartanám, hogyha egy amerikai vállalkozóval keresnénk összeköttetést, és 5-6 jó ember igaz magyar parasztdarabokkal kikerülhetnénk, ott aztán többé nem jönnénk zavarba. [...] akármint döntenek a zsidókérdésben, a kor szelleme ► 373
