Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
1938. január! 18-án IX. kér., izmaelita] ifjúsági] estély: fellépés 20. Erdélyi Mihály jubileumán ünnepi beszéd136 23. Medgyaszay V[ilma] jubileumán ünnepi beszéd137 korona hiányt mutatott. (Faragó színésztársulata súlyos helyzet előtt. Kassai Napló, 1924. augusztus 15., 3.) Augusztus elejére az is eldőlt, amit már nyár elején sejteni lehetett, hogy a magyar társulat szeptemberben nem kezdheti meg a színi évadot Kassán, mert a minisztérium új beosztást rendelt el: szeptembertől a szlovák társulat játszhatott január közepéig, majd a magyar színészek vehették birtokba a színházat három és fél hónapig. Faragó el akarta érni, hogy a rövidebb kassai évadot kompenzálandó kapjon lehetőséget a sárosi és szepességi városokban is, ahol eddig a magyar lakosság húsz százalékot el nem érő arányára hivatkozva megtagadták a magyar társulatoktól a játszási engedélyt. „A színtársulat felbomlik, újraszervezése csak akkor történik meg, ha Faragó biztos tudatában lesz annak, hol, melyik városokban töltheti el az őszi szezont.” (Véget ért a losonci szezon. Kassai Napló, 1924. augusztus 8., 6.) 135 A magyar színi évad szeptember 13-án kezdődött el Léván a Cigánybáró című operett előadásával. Léván hat hetet töltött a kisebb létszámú társulat - huszonkét színész, illetve segédszínész, tizennégy tagú zenekar és tizenhat tagú énekkar -, majd november elején Losoncon folytatták az évadot. Faragó erőfeszítései a játszóterület kibővítésére nem jártak sikerrel. 136 Erdélyi Mihály (Szeged, 1895. máj. 28.-Bp„ 1979. febr. 1.): színész, színházigazgató, színpadi szerző. 1918. novemberben a Bebel Színházban kezdte színészi pályáját. 1919-ben elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját. Ezután vidéki vándortársulattal kisebb városokat keresett fel. A háború után Hazudik a muzsikaszó című operettje tette ismertté nevét. Több operettje a Városligeti Színházban került színre nagy sikerrel. 1921-22-ben Kecskeméten, 1922-1924 között Kaposvárott játszott. A Magyar Műszínkörben 1925-26-ban, majd az évtized végén színészként és rendezőként működött, 1927-1929 között a Budapesti Színház tagja volt. 1932-33-ban a Bethlen téri Színpadon szerepelt, s rendezett is. 1933. decemberben megnyitotta a Józsefvárosi, 1934 márciusában az Erzsébetvárosi, 1935. áprilisban az Óbudai Kisfaludy Színházat. 1938-1944 között a Márkus Park Színházat igazgatta. 1922-től számos népszerű operettjét játszották. Alacsony helyárú színházaiban nyaranta neves művészeket foglalkoztatott, színvonalas bemutatókat rendezett. Erdélyi Mihály huszonöt éves szerzői és színészi jubileumát az Erzsébetvárosi Színházban rendezték meg, de nem 20-án, mint Faragó feljegyezte, hanem 21-én, pénteken. A jubileum alkalmából Erdélyi Fehérvári huszárok című operettje került színre, amelynek egyik hálás szerepében maga a szerző is fellépett. Az előadás előtt a színigazgatót a művésztestületek képviselői üdvözölték, köztük Faragó Ödön, aki 1937. márciustól az Országos Színészegyesület egyik alelnöki tisztségét töltötte be. 137 Medgyaszay Vilma (Arad, 1885. máj. 3.-Bp., 1972. ápr. 5.): színésznő. A Vígszínház színiiskoláját végezte el. 1903-ban lépett színpadra Budán Krecsányi Ignác társulatában. 1904-ben szerződtette a Király Színház. Ö volt a János vitéz első Iluskája, míg Kukorica Jancsit Fedák Sári alakította. Játszott a Magyar Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, a Nemzeti Színházban is, de igazi műfaja a sanzon volt. 1907-ben szerződtette Nagy Endre a Modern Színpad Kabaréhoz. 1913-ban átvette a Modern Színpad igazgatását, s Medgyaszay Kabaré néven két évadon át vezette. 1918-ban az Eskü téren próbálkozott önálló színházzal, de ez is rövidesen megszűnt. Medgyaszay Vilma harmincéves jubileumának alkalmából január 23-án, vasárnap este a Zeneakadémia nagytermében rendeztek ünnepi estet. (Valószínűleg a Modern Színpadhoz való szerződésétől számították a pályát.) Fellépett: Aknay Vilma, Dobay Lívia, Honthy Hanna, Komár Júlia, Kökény Hona, Rajna Alice, Sándor Erzsi, Szász Ila, Tőkés Anna, Békeffi László, Boross Géza, Dénes György, Fenyő Árpád, Gárdonyi Lajos, Herczeg Jenő, Kőváry Gyula, Komlós Vilmos, Pethes Sándor, Rosier Endre, Rózsahegyi Kálmán és Salamon Béla. Fedák Sári Medgyaszayval jelent meg a színpadon, és felidézték nagy sikerüket, a János vitézt. Faragó ezen ünnepi alkalomból is az Országos Színészegyesületet képviselte. 369
