Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
Április 6. Csokonai-matiné - versek87 12-13. Új rokon, műkedvelők - rendezése88 Május 5. Új rokon - rendezés89 EPERJES90 10. Búzavirág 11. Gyémántköszörűs 12. Mongodin [úr felesége] KASSA 19. Gyimesi vadvirág - iparosok műkedvelő előadása] - Törpe Csura91 31. Páholyház - Óda 86 Faragó Ödön előadásának nincs nyoma az Eperjesen megjelenő Új Világ című hetilapban. Azonban azt, hogy járt Eperjesen ebben az időben, a következő közlemény igazolja: „Faragó Ödön színigazgató összes felszereléséből - ruhatár, díszlettár, bútorraktár, könyvtár - kölcsönintézményt alapít, és egyesületeknek, műkedvelőknek és magánzóknak megfelelő biztosíték ellenében jutányos áron esetről esetre kölcsön ad ezen dúsan felszerelt színházi raktárból holmikat. Faragó igazgató található de. 1412 - 141-ig és du. 144-től Kassán Schalkház szállóbeli lakásán, és ott bővebb felvilágosítással szolgál.” (Új Világ 1924/15., 2.) 87 Április 6-án, délelőtt 11 órakor a Korzó Mozgó színpadán művészi matinét tartott a kulturális ciklus rendezősége. Bevezetőt mondott dr. Kardos Albert, a debreceni Csokonai Kör titkára, melyben Csokonai és Kazinczy kapcsolatát állította a középpontba. Aztán Hemerka Mary zongorázott, Farkas Márta hegedült, Faragó Ödön Csokonai-verseket szavalt, majd a Kassai Zenekedvelők Dalkörének és az Iparos Kör Dalárdájának egyesített együttese elénekelte A Reményhez című kórusművet. 88 Április 12-én és 13-án műkedvelők adták elő Csathó Kálmán Az új rokon című színjátékát. Az előadások jövedelme jótékony célokat szolgált. Az első tervekben még a Schalkház Szálloda színpada szerepelt az esemény helyszínéül, mert a kőszínházban már elkezdődött a szlovák szezon. Ennek ellenére sikerült megegyezni a színház igazgatójával, és így az előadásokat a színházban tarthatták meg. „Ez az örvendetes tény bizonyára csak emelni fogja a műkedvelői előadás látogatottságát, és a jótékony cél számára is nagyobb összeget ígér.” (Kassai Napló, 1924. április 6., 5.) Az előadás ünnepi hangulatban folyt le: „A közönség nyílt színen is többször tapsolt, a felvonások után pedig szűnni nem akaró tapsviharral újra meg újra maga elé idézte a szereplőket és a rendezőt, Faragó Ödönt, aki igazán elismerésre méltó munkát végzett a darab betanításával, az előadás összes akadályának elhárításával.” (Az új rokon. Magyar műkedvelői előadás a Nemzeti Színházban. Kassai Napló, 1924. április 15., 6.) 89 Az új rokon nagysikerű előadását május 5-én megismételték. A bevételt a bodrogközi árvízkárosultak javára ajánlották fel. 90 Faragó Ödön néhány régi színészével három estén át magyar nyelvű előadásokat rendezett az eperjesi városi színházban, melyeken nemcsak társulatának szerződés nélküli színészei vettek részt, hanem színiiskolájának tehetségesebb növendékeire is osztott kisebb szerepeket. Az eperjesi Új Világ című hetilap olvasói fokozott figyelmébe ajánlotta az előadásokat, „a szánalmas helyzetben lévő állásnélküli színészek ezen vállalkozásait, melyek elsőrangú voltára elegendő garancia az, hogy az előadások művészi részét Faragó rendezi.” (Új Világ, 1924/20., 1.) Az előadásokról készült kritika már kevésbé lelkes hangot ütött meg. A színre hozott darabokat silány munkának tartja, nem érti a budapesti színházakban miért arattak sikert. A rendezést azonban dicséri, Faragó alakítását a Mongodin úr felesége című bohózatban elsőrangúnak ítéli. „A magyar darabokat minden előadás előtt szlovák egyfelvonásosok előzték meg. (Faragóék Eperjesen. Új Világ, 1924/21., 2.) 362
