Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből 1923. január-1924. augusztus 1938. január-1943 1923. január hó 1. du.: Kék mazúr; este: János vitéz.1 Dr. Szepesi2 beszéde. Biller I[rén]3 2. János vitéz. Dr. Sziklay4 beszéde. Biller Ijrén] 1 1923. január 1-jén Magyarországon kezdetét vette Petőfi Sándor születésének centenáriumán az ünnepség- sorozat. A kassai magyarok is méltón kívántak emlékezni a nemzet költőjének jubileumára: az Iparoskor, a Kassai Társaskör, a Kazinczy Társaság, a Keresztény Társadalmi Kör és a Polgári Kör rendezte az egy hétig tartó eseményt, melyből Faragó Ödön társulata is kivette a részét. A Petőfi Hét helyszíne a színház volt, hiszen csak itt fért el Kassa lelkes magyarsága. Faragó január 1-jén Kacsoh Pongrác daljátékával ünnepelte Petőfi születésnapját, majd 3-án bemutatta Szávay Gyulának - (1861-1935) költő, újságíró, a Petőfi Társaság főtitkára - Géczy Istvánnal írt ünnepi színjátékát is, melyet először a Várszínházban játszottak 1922. december 9-én. Aztán Petőfi fordításában került színre Shakespeare Coriolanus című drámája, majd szombaton Herczeg Ferenc A költő és a halál című alkalmi darabja került műsorra egy estén a Szentpétery Zsigmond átdolgozásában előadott, Petőfi-dalokkal kiegészített Tündérlak Magyarhonban című kétfelvonásos énekesjátékkal. 2 Szepessi Miksa, dr. (Tiszadada, 1886. nov. 19.-1944) újságíró, lapszerkesztő, ügyvéd. 1918-tól a Kassai Napló főszerkesztője. A kassai Színházi Újságot 1913-tól szerkesztette. A kassai magyar társulat számára lefordította a cseh Frantisek Langer Külváros című drámáját, melyet Faragó Ödön 1925. szeptember 18-án mutatott be. A drámát a budapesti Magyar Színház 1927 őszén tűzte műsorára Csortos Gyula, Dénes György, Titkos Ilona és Kiss Ferenc felléptével. Szepessi Miksa Bevezető a Petőfi-ciklushoz címen tartotta meg ünnepi beszédét. (A koíicei Petőfi-hét. Kassai Napló, 1922. december 31., 1.) 3 Biller Irén, Faragó Ödön felesége a címszerepet formálta meg. Biller Irén (Bp., 1899. jan. 27.-Monterey, 1989. jún. 8.): színésznő. 1914-ben az Országos Színészegyesület iskolájában diplomázott. Első fellépése 1914-ben Székesfehérvárott volt, majd 1915-ben Faragó Ödön társulatánál Kassán és Brassóban játszott. Ekkor ment feleségül Faragóhoz. Tehetsége hamar a primadonnák közé emelte, 1921-ben a fővárost is meg akarta hódítani, de a Városi Színházban történt fellépését nem kísérte lelkes fogadtatás. 1921-ben ismét Kassán játszott. 1922-ben a Király Színházban szerepelt, és férje kassai társulatában is ő játszotta a főszerepeket. 1923-ban a Fővárosi Operettszínház szerződtette, ahol 1926-ig sikert sikerre halmozott. Lehár Ferenc A három grácia című operettje háromszáz előadást ért meg vele. 4 Sziklay Ferenc, dr. (Aranyida, 1883. okt. ll.-Kassa, 1943. dec. 19.): író, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, művelődésszervező, közéleti személyiség. Az államfordulatot követően tanári állásából elbocsátották, egy ideig a kassai Esti Újság szerkesztője, 1922-től a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája keretén belül létrehozott kultúrreferátus vezetője volt. Meghatározó szerepet játszott a két világháború közötti szlovákiai magyar közművelődési intézményrendszer kialakításában, többek közt részt vett a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület létrehozásában is. Catullus című színművét 1919. november 10-én, Pünkösthy 344
