Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A vidéki színjátszás a két világháború között - Beszélgetés Székely Györggyel, a pécsi Nemzeti Színház egykori igazgatójával. Budapest, 2011. július 25.
Magyarországon. Oscar Wilde Firenzei tragédiáját, melyet Benedek Marcell fordított, egyetemi olvasmányaimból ismertem. Csorba Győző20 pedig, aki Pécsett először a városházán dolgozott, majd a könyvtár vezetője lett, Szabó Dezső Feltámadás Makucskán21 című, nagyon szélsőséges politikai szatíráját dramatizálta. Ilyen induló volt például benne: „Feltámadás a nagyvilágon nincsen, feltámadás nem is lesz soha...” Az új Magyarországnak a fogadtatása is meg volt kérdőjelezve igazából... Kifejezetten egy kísérleti, irodalmi est volt végeredményben. Ősbemutatónak tekintem Kós Károly Budai Nagy Antal című drámáját,22 mert vidéken soha nem ment. Mi mutattuk be 1946. március 15-én a nagy-magyar közönségnek. Különben is furcsa fogalom ez az ősbemutató. Irodalmi szempontból azt tekintjük ősbemutatónak, amikor egy dráma, opera vagy operett először színpadra kerül. A helyzet azonban az - nem akarok én ebből elméletet gyártani - minden színpadi bemutató „ősbemutató”, mert abban a szereposztásban, abban a környezetben soha sehol nem ment. Ugyanez a helyzet Lev Tolsztojnak Az élő holttest című munkájával,23 mely Pécsett 1946. június 5-én került színpadra; utoljára 1929-ben játszotta a Nemzeti Színház. Eltelt majdnem harminc év, míg valaki hozzányúlt volna. A Nemzetiben sem volt nagy sikere. Nagyon szerettem ezt a darabot, ezt az előadást, akkorra már az együttes is összecsiszolódott. Mivel nekem nem volt pénzem, Szalay Károly24 lett a tőkés igazgató,25 én pedig ott maradtam főrendezőnek. Nagyon jó hangulatú előadásra emlékszem. Az előadás ritmusát, és ezzel hangulatát sikerült megtalálnom. 20 Csorba Győző (Pécs, 1916. nov. 21,-Pécs, 1995. szept. 13.): költő, műfordító. Pécsett végezte a jogi egyetemet. 1939-től munkanélküli; 1941-1943 között közigazgatási tisztviselő. 1943-1952 között a Pécsi Városi Könyvtárat vezette. 1952-től a Baranya Megyei Könyvtár csoportvezetője, 1956-1976 között igazgatóhelyettese. 21 Az író kisregénye 1932-ben jelent meg. Csorba Győző színpadi változatát a Pécsi Nemzeti Színház 1945. június 30-án mutatta be. Kiadták a Sorsunk című folyóiratban (1945, 115-128.), ekkor különlenyomatban is megjelent. 22 A drámát a Vígszínház mutatta be 1937. január 21-én Hegedűs Tibor rendezésében. 23 A dráma magyarországi bemutatójára 1911. november 4-én került sor a Magyar Színházban. 24 Szalay Károly (Révfülöp, 1896. nov. 16,-Bp., 1987. dec. 9.): színész, színigazgató. Balassa Jenőtől tanulta meg a színészmesterség alapjait. Budapesten és vidéken bonvivánszerepekben lépett fel. Az 1928-1929-es évadban Pécsett játszott. 1931-ben színigazgatói engedélyt kapott; kisebb helységekben szerepelt társulatával. 1940-41-ben Békéscsabán, Losoncon, Kecskeméten, Munkácson, Makón, Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen, Sopronban, Ungváron és Veszprémben, 1941-42-ben Kecskeméten, Szatmárnémetiben, Zomborban, Cegléden, Makón, Máramarosszigeten, Mohácson, Munkácson és Zentán, 1942-1944 között Pápán, Gyulán, Szombathelyen és Győrben, 1944-1945-ben Győrben és Sopronban volt színigazgató. 1945-1946-ban, illetve 1947. márciustól az évad végéig a pécsi színház élén állt. 25 Erről a korszakról a Pécsi Nemzeti Színház történetét összefoglaló munkájában Futaky Hajna így emlékezett meg: „az infláció hatása mindennél, még a pártok küzdelménél is erősebbnek bizonyult. A Székely György színigazgatását támogató szociáldemokrata irányítású városi vezetőség kénytelen volt visszakozni a pénzügyi kényszer nyomására, a színház szubvencionált fenntartását - mint 1945 tavaszán, nyarán - nem vállalhatta huzamosan. A kultuszminisztérium 1945. augusztus végi döntése nyomán elfogadták új igazgatónak az előtte Győrben működött Szalay Károlyt, aki már hónapok óta készen állt a háttérben, hogy átvegye a P[é- csi] N[emzeti] Sz[ínház]at.” (A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával, 1895-1949. A repertóriumot összeállította, szerkesztette, a tanulmányokat írta: Futaky Hajna. Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 1992 (Színháztörténeti könyvtár, 27) I, 610.) 313
