Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A vidéki színjátszás a két világháború között - Haász Aladár levele Kiss Ferencnek, a Színművészeti Akadémia igazgatójának a vidéki színészet fejlesztésére kitűzött jutalomdíj odaítéléséről. Budapest, 1937. június 25.
gyár költőket irodalmi matinék keretében ismertette. A prózai művek előretörését mi sem igazolja jobban, minthogy pl. Heltai A néma leventéje 26-szor,14 Madách Az ember tragédiája 18-szor,15 Zilahy A szűz és a gödölye 13-szor,16 Rino Alessi Hirn doktor esete (bemutató) 9-szer, Szophoklész Antigonéja és Strindberg Húsvétja 6-szor kerültek színre.17 Működése alatt a színház látogatottsága nagyon emelkedett.18 Tolnay Andor a másodrendű színigazgatók között a legszebb eredményeket éri el. Nagyon jó társulatot tart, és tagjait pontosan fizeti. Műsorán Vörösmarty Csongor és Tündéje, Herczeg Árva László királya, Szigligeti Fenn az ernyő nincsen kasa, Kacsoh János vitéze szerepelnek az időálló magyar darabok közül,19 míg Shakespeare-től a Hamlet és a Szentivánéji álom szerepel műsorán. Ezenkívül a rendes műsordarabok, közöttük A néma levente, Szent Johanna, Harangvirág,20 Szülők lázadása,21 nagyon szép kiállításban, jó előadásban kerültek színre. Április hó végéig 23 különböző prózai darabot adott elő 124 előadásban, melyek ösz- szes előadásainak több mint felét tették ki. Vitéz Bánky Róbert stagione színigazgató, aki csak prózai darabokkal járja az országot, magas színvonalú előadásaival mindenképpen kiérdemelte a jutalmat, mert műsorán 40 különböző prózai darab szerepel. A többi színigazgatók közül legfeljebb Fodor Oszkár,22 Sebestyén Mihály23 vagy Kardoss Géza24 jöhettek volna számításba, de ezeknek vagy nincs meg az egyesület által előirt színészi taglétszáma (Sebestyén), vagy tagjaik túl vannak tér14 Horváth Árpád A néma leventét 1936. október 30-án mutatta be. A jubileumi, 25. előadásra 1937. február 25- én Debrecenbe érkező Heltai Jenőt zsidózó tüntetők fogadták. A rendőrség nagy erőkkel biztosította, hogy a díszelőadást zavartalanul megrendezhessék. Heltai Jenő kérésére a bankett elmaradt. 15 Madách Imre Az ember tragédiája című művét 1937. május 7-én láthatta először a debreceni közönség. 16 Zilahy Lajos drámája 1937. március 12-én került színre. 17 Szophoklész Antigoné című tragédiáját - Molnár Ferenc Előjáték Lear királyhoz című egyfelvonásosával egy estén - 1936. december 11-én mutatta be a Csokonai Színház, míg August Strindberg Húsvét című „szimbolikus passiójátékát” 1937. március 22-én adták először. 18 Horváth Árpád megfelelő tőke hiányában mégis súlyos anyagi nehézségek közé került, s társulata működését hitelekből fedezte. 19 Tolnay Andor 1936-1937-es évadjának bemutatóit források hiányában nehéz összeállítani. Heltai Jenő A néma levente című művét november 5-én, Herczeg Ferenc Árva László királyát december 3-án, a Szent Johannát december 21-én, Kacsoh Pongrác János vitéz című daljátékát december 26-án játszotta el társulata Székesfehérváron. 20 Andai Ernő művét a Nemzeti Színház 1936. május 22-én játszotta először. 21 A Nemzeti Színház 1937. január 8-án mutatta be a dán Jens Locher művét. 22 Fodor Oszkár, dr. (Nagyvárad, 1880. jan. 4.-Bp., 1950. jan. 5.): színész, rendező, színigazgató. Színészként kezdte pályáját; 1915-ben lett színigazgató. 1925-től a Thália drámai stagione vezetője volt. 1927. januártól 1938-ig a Pécsi Nemzeti Színház direktora. 23 Sebestyén Mihály (Bp., 1893. márc. 2.-Bp., 1977. nov. 2.): színész, színházigazgató. 1915-ben elvégezte a színiakadémiát, Miskolcra szerződött. 1916-tól 1918-ig Temesvárott, a következő évadban Marosvásárhelyt játszott. 1919-től 1922-ig a Magyar Színház tagja. 1926-ban átvette a Miskolci Nemzeti Színház vezetését. A zsidótörvények miatt csak 1939-ig vezethette ezt a társulatot. 24 Kardoss Géza; Kardos (Tiszacsege, 1888. aug. 19,-South Bend, 1955. aug. 5.): színész, színházigazgató. A színiakadémiát 1909-ben végezte el. 1909-től Debrecenben, 1911-től Krecsányi Ignác társulatában, 300
