Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A vidéki színjátszás a két világháború között - Miklósy Imre halála után társulata az Országos Színészegyesület megbízottainak jelenlétében konzorciummá alakul át. Újpest, 1937. január 19.
jelenti ki, hogy éppen most érkezett meg az egyesületi kiküldött urakkal - és borzasztó dolgokat hallott fenn az egyesületben. Tihanyi elnök úr7 telefonon beszélgetett a minisztérium megbízottjával, Mészáros miniszteri] tjanácsos] úrral,8 aki lesújtó kritikát gyakorolt a társulattal kapcsolatban: „a társulat gerinctelensége - előadások tartása szólózongorával - a rossz előadások stb. szerint a társulatnak fel kell oszolni, mert a társulat a mostani összetételében munkaképtelen. [”] Tihanyi elnök úr szerint ez teljesen megfelel a valóságnak, és éppen ezért Balla Kálmán és Nagy Jenő urakat azzal a meghatározott célzattal küldte ki, hogy a társulatot oszlassa fel. Balla Kálmán főellenőr úr a társulat előtt kijelenti, hogy a társulatot az egyesületi szabályok értelmében feloszlatja. Tudomására hozza a tagoknak, hogy ha akarnak, konzorciummá átalakulhatnak. Egyben kijelenti, hogy a konzorciumnak saját erejéből kell megindulnia, mert semmiféle támogatásra nem számíthat az egyesületből. Homokay: Reméli, hogy a most beállt katasztrófa után a színház a közönség részvétéből első időben rendesen menni fog, a megcsappant látogatások megszűnnek, és a közönség fokozottabb mértékben látogatja majd a színházat, s majd ha meggyőződnek róla, hogy ez a társulat, a részvéten kívül is, pusztán a jó és összevágó előadásokért is, látogatja majd a színházat. [Sic!] Balla: Részvétből nem fog senki színházba járni, a közönség csak akkor látogatja a színházat, ha becsületes produkciót lát. A konzorcium^] átalakuláshoz feltételek vannak, amelyek megváltozhatatlanok. 1) A nem egyesületi tagok - jegyszedők, pénztáros és fizetett napidíjas alkalmazottak - a társulattól eltávolítandók. 2) Anyagi ellenőrzésre az egyesület Nagy Jenő tanácsos urat, miután Nagy Jenő nem vállalja, Balla Kálmán az egyesület nevében kinevezi Homokay Pált. 3) Társulati gyűlésen választandó két ellenőrző férfi, jegyek ellenőrzése, napi költségek megállapítására stb. 4) A konzorcium abban a pillanatban megszűnik, mihelyt kötelezettségének nem tett eleget. 5) Konzorciumban családtag vezető szerepet nem tölthet be. 6) Ruhatár, büfé házi kezelésbefn] is lehet, vagy új bérlőnek adandó ki. 7 Tihanyi Béla (Miháld, 1883-Bp., 1941. dec. 27.): színész, rendező. 1902-től vidéken játszott; Pécsett többször is (1902-1905,1914-1915,1916-1920) megfordult. 1922-1923-ban a Várszínház, 1923-1925 között a Blaha Lujza Színház tagja. Ezután ritkán jutott szerződéshez. 1932-1934 között operaszervező titkár, majd operarendező volt Fodor Oszkár pécsi társulatában. 1936-tól 1940-ig az Országos Színészegyesület elnökeként tevékenykedett. 8 Mészáros Sándor László (Arad, 1889. ápr. 19.-Bp., 1972. szept. 13.): színész. A színiakadémiát 1909-ben végezte el. 1911-től 1914-ig a Nemzeti Színházban játszott. Az első világháborúban hadifogságba esett. Krasz- nojarszkban létrehozta a Tiszti Színházat. 1922-1935 között a Nemzeti Színház titkára, majd a Vallás- és Köz- oktatásügyi Minisztérium színházi előadója, 1942-1943-ban az Országos Színészegyesület miniszteri biztosa, 1944-1945-ben a szervezet elnöke volt. 1945-től 1951-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola főtitkáraként tevékenykedett; színházi adminisztrációt adott elő. 1957-ben a Színháztudományi Intézet munkatársa lett. 294
